Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

lőj is alperes az elvállalt összeg erejéig az adóssági követelésből azon részt tartozik kiegyenlíteni, mely az adós fizetésképtelensége folytán a lejárat idejében fedezetet nem nyert. Ezen okoknál fogva a másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. 72. x. Tévesen községi tulajdonul telekkönyvezett, tényleg azonban egyesek tulajdonát képező s általuk birtokaránylag használt közös legelőnek az egyénenkénti használat alul községi képviselőtestületi határozat folytán történt elvonása, visszahelyezési perrel orvosolható birtokháboritást képez. 2. A község, mint a magánjogból folyó jogkörben eljáró jogi személy által hozott határozat végrehajtásából származott jogsérelem miatt a községi képviselők saját személyökben perelhetők. 3. Sommás visszahelyezési pereknél csak a megháboritás ténye által okozott közvetlen kár megitélésének van helye ; a szűnő haszon iránti követelés érvényesítése pedig külön perutra tartozik.* (1889 június 15-én 3620. sz. a.) A devecseri kir. járásbíróság : P. A. felperest a s.-vásárhelyi határban, u. n. nyiresi dűlőben fekvő 309 öl hosszú, 16 öl széles, összesen tehát 4944 •-öl térfogatú földbirtoknak békés birtoklásába és használatába 8 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt visszahelyezi ; ellenben 100 forint kárösszeg iránti követelésével külön perre utasítja, stb. Indokok: Alperesek első sorban azzal védekeztek, hogy miután a visszahelyezés tárgyát felperesnek közös legelőbeli illetménye képezi; s ezen területnek közös használatú minősége nem az illetékes bíróság határozatával lett megszüntetve, és így a közös használat aluli elvonás törvényes intézkedés hiányában a kizárólagos birtoklásra felperesnek helyes és valódi jogczimet nem ád: ennek hiányában a kereshetőségi jog meg nem álla* L. alább a 73. sz. esetet.