Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

i66 1500 frtot megfizetni, a kötvény szövege tehát máskép nem értelmezhető, mint akként, hogy felperes 1500 frt erejéig biztosította magát a készfizető kezes kötelezettsége által is, és 1500 forinton felüli követelése már csakis az egyenes adós kötelezettségével volt biztositva ; mivel pedig felperes a kötvénybeli 3000 frtra 1808 frtot az egyenes adóstól megkapott, alperes készfizető kötelezettsége megszűnt, mivel készfizetési kötelezettséget csakis 1500 frtig vállalt. (1888 február 18-án 388. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek az 1413 frt 3 krra leszállított tökét s jár. megfizesse. Indokok: Az A. a. mellékelt s nem kifogásolt kötelezvény szerint alperes id. St. Ignáczért készfizetői kezességet vállalván, kifejezetten arra kötelezte magát, hogy az adós helyett a kötelezett 3000 frtból 1500 frtot megfizet a felperesnek az esetre, ha az egyenes adós kötelezettségének eleget nem tenne. Ez a kötelezvény nem tartalmaz rendelkezést az iránt, hogy az esetre, ha az adós csak részben tesz eleget fizetési kötelezettségének, a részfizetés első részben az alperes kezességével biztosított 1800 frtba legyen betudandó, s igy alperes kötelező nyilatkozatának az értelme az : hogy alperes az egyenes adós részéről fizetendő 3000 frt tekintetében csak a korlátolt készfizetői kezesi kötelezettséget vállalván el, csak az esetre és csak anynyiban tartozik az egyenes adósért fizetni, ha és a mennyiben az egyenes adós 3000 frtot tevő tartozásából 1500 frt erejéig fizetési kötelezettségét nem teljesítené. Az id. St. Ignácz mint egyenes adós, illetve az annak csődtömege részéről időközben teljesített fizetések tehát nem mentik fel alperest attól a kötelezettségtől, hogy a tett fizetés után még fenmaradó hiányt fizesse. (1889. évi február 20-án 12969. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy alperesnek az adósért való lekötelezése az A. alattiban foglalt főkötelezettség biztosítása szempontjából történt, azon kikötés pedig, hogy alperes csak 1500 frt erejéig kezeskedik, utóbbira nézve, csak a kezesség terjedelmét állapítja meg; s tekintve, hogy a készfizető kezesség jogi fogalmánál fogva, a készfizető kezes, mint egyetemleges adóstárs az egész adósságért felelős lévén, nyilvánvaló, hogy itt