Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

ii7 tekintve, hogy teste valamennyi tagjának, teljes physicai erejének pedig habár gyengített, de akadálytalan használatában lenni találtatott ; tekintve, hogy ép ezen most emiitett állapotánál fogva nyomoréknak nem lehetett öt tekinteni: Sz. Gavrillánét önsegélyre képtelennek nem lehetett ítélni. De nem lehetett elfogadni azt sem, hogy a nevezett Sz. Gavrilláné azon értelemben lett volna •(elhagyatva*, mely értelemben ezt a Btk. 287. §. második bekezdésében használt ezen kifejezés aelhagy» feltételezi; mert habár az elhagyáshoz nem szükséges, hogy az lakatlan tájon, vagy az emberek tekintetétől elvont vidéken hajtassék végre ; sőt habár kétségtelen, hogy a Btk. 287. §-ának megfelelő «elhagyás» valamely épület bensejében is foganatosítható a nélkül, hogy a cselekmény az idézett szakasz alá eső bűntett jellegét elvesztené és a Btk. 323 — 325. §-ban meghatározott tényálladékba menne át; mindazonáltal a jelen esetben elhagyásról a Btk. értelmében és fogalma szerint nem lehet szó ; mert Sz. Gavrilláné két éven át embertelen bánásmódban részesült ugyan és nagy mértékben és bűnösen elhanyagoltatott, mégis hajlékául férje házánál egy szoba jelöltetett ki számára, a hol tartózkodott, s továbbá tengődő életének fentartására étellel, habár nem a szükséges mennyiségben, elláttatott: elhagyva tehát e szónak az idézett törvényszerinti értelmében vagyis minden segély nélkül, az éhség és szomj következtében elmaradhatatlan feloszlásnak kitéve nem volt. Épen oly kevéssé volt elfogadható a kir. törvényszék ítéletének megállapítása sem, mely a cselekményt a Btk. 310. §. alá eső gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének minősítette; s ennek valamint a kir. tábla Ítéletében foglalt minősítésnek ellenében a kir. Curia a testi sértésnek szándékos okozását látván fenforogni: a Sz. Gavrilláné ellen szándékosan alkalmazott és két éven át folytonosan fentartott egészségrontó bánásmód következtében előállott súlyos eredményhez képest a Btk. 303. §-ának esetét fogadta el megállapítottnak. Teljesen igaz és az eljárás alatt beszerzett bizonyítékokkal valamint valamennyi meghallgatott orvos véleményével teljesen megegyez az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban kifejezett azon ténybeli megállapítás, hogy Sz. Gavrilláné éhezésnek volt kitéve; sőt teljesen megfelel a