Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

115 kiszökött, alaposan arra lehet következtetni, hogy Sz. Borbála személves szabadságától sanyargatás és megfélemlítés eszközeivel tényleg és huzamosb időn át meg volt fosztva: minélfogva a vádlott terhére bizonyult és megállapított cselekmény által a Btk. 323. §-ának 2-ik és 3-ik bekezdéseiben leirt bűntény ösz­szes ismérvei kimeritetteknek mutatkoznak. A kir. itélö tábla tehát ezen alapon minősítette a vádlott terhére megállapított cselekményt, a büntetés kimérésénél pedig figyelembe vette enyhitöképen vádlottnak rovatlan előéletét, sulyositókép pedig, hogy nejével szemben követte el tényét. (1888 október io-én 18513. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbbfoku bíróság itétete a minősítés és a büntetés tekintetében megváltoztatik, vádlott Sz. Gavrilla a Btk. 303. §-a alá eső súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek, s e miatt két évi börtönre ítéltetik. Indokok : Meg volt változtatandó a kir. tábla ítélete s vád­lott cselekménye nem volt magán személyek által elkövetett, a Btk. XLII. fejezete, illetőleg a kir. tábla Ítéletében foglalt meg­állapítás szerint a Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértésének minősíthető ; mert eltekintve attól, hogy a meny­nyiben a vádbeli cselekmény a kir. itélö tábla által a megjelelt büntettet képezné, ez esetben — tekintve a cselekményből szár­mazott •— alább tüzetesen kiemelt következményeket — a Btk.-nak nem a 323. §-a, hanem 324. §-ának i-ső pontja lenne alkalmazandó ; ettől eltekintve — a cselekmény egyáltalán nem képezheti az emiitett ítéletben megjelelt büntettet: mert a sze­mélyes szabadság megsértésének a Btk. értelmében mellőzhe­tetlen feltétele, hogy a sértett személynek a térben való szabad mozoghatása az ő akarata ellen jogtalanul és erőszakkal, vagy az erőszakhoz hasonló készülékkel elvonva, akadályozva, illetőleg korlátozva legyen. Ezen a törvényen alapuló meghatározásból egyenesen következik, hogy annak személyes szabadsága nem tekintethetik a Btk. 323—325. §§. értelmében megsértettnek, a ki a részére kijelölt oly szobában tartózkodik, melynek ajtaja nincs bezárva, s a melyből a kimenet sincs akadályozva vala­mely készülék vagy intézkedés — például a kimenetelt gátló őrnek felállítása — által, ahonnan tehát a szobában tartózkodó sze­8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom