Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

I 10 zálogos szerződés aláírására meg is bizta testvérét O. Apollóniát, de azt, hogy egy örökadásvételi szerződés jött volna létre felek között, azt határozottan tagadja s az A. a. szerződést ennélfogva magára kötelezőnek nem tartja, miből kifolyólag a kérdéses rész visszabocsátása iránt viszonkeresetet támaszt és tekintettel arra, hogy habár az A. a. örökeladásvevési szerződés az okmány kiállítása tekintetében irányadóul szolgáló ptrs. 167. szakaszában előirt kellékeknek meg nem felel, a mennyiben sem az eladó O. Antal, sem pedig az előttemező tanuk névirója a szerződésen megnevezve nincsen, mindazonáltal, mennyiben azon tény, hogy a kérdéses erdőrészre nézve felek között jogügylet alakjában egy szerződés csakugyan létrejött, alperes ellenirati beismerésével igazolva lett, arra pedig, hogy a jogügylet iránti megállapodáshoz képest az okmány örökadásvételi szerződés alakjában s nem a törvény szerint különben is érvénytelen zálogszerződés mellett szándékoltatott kiállíttatni, egy részben az alperes B. a. megbízása következtében eljárt O. Apollónia, s más részben O. Erzsébet, továbbá M. József és M. András tanuknak a ténykörülményekre nézve teljes bizonyítékot nyújtó határozott hit alatti vallomásuk szolgál támpontul, mert a fent nevezett tanuk teljesen egybehangzólag nemcsak azt tanúsítják, hogy alperes O. Antal a néhai D. Jánossal kötött örök adásvételi szerződést megelőzőleg a tulajdonát képezte ingatlan birtokrészt örökvételre nekik is kínálta, hanem a D. Jánossal létrejött megállapodás után az örök eladásnak tényét ő előttük nyilván elismerte. Következésképen, midőn az A. alattiban foglalt jogügylet iránti megállapodás létrejötte a törvény által követelt módon beigazolva; a megszerzett ingatlan vagyonnak felperesek általi 22 éven keresztül háborítatlan folytonos és kizárólagos birtoklása hallgatag beismeréssel támogatva van, s ezzel szemben alperes birtoka jogos voltát ki nem mutatta, az A. a. szerződésben foglalt alperesi kötelezettséget fenállónak tekinteni és kimondani kellett. A per során kitűnvén, hogy a kereseti erdőbirtok tulajdonjogilag az alperes O. Antal nevén telekkönyvileg bekeblezve nem áll, s igy arra, hogy a nevezett fekvőség a felperes s illetve kk. gyermekei nevén leendő bekebelezését tűrni tartozik, kötelezhető sem lévén, ezen irányban a kereseti kérelemnek hely sem adat