Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

72 tekintve, hogy a visszautasítás a bűnvádi eljárás egyik leglényegesebb tételét, a rendszer alapfogalmából származó követelményt sérti j tekintve, hogy a lényeges sérelem semmiségi esetet képez: a kir. itélö tábla Ítéletének vonatkozó része megsemmisíttetik s utasittatik a II. fokú bíróság, hogy az emiitett felebbezést elfogadva, az I. fokú biróság ítéletének II. és III. r. vádlottakra vonatkozó részét is felülvizsgálja és ujabban hozandott Ítéletét ezekre is érdemileg kiterjeszsze. 3°A Btk. 350. $-ában meghatározott zsarolás tekintet nélkül a czélba vett vagyoni haszon bekövetkezésére — az erőszakkal vagy fenyegetéssel eszközölt kényszerítés által végeztetik be. — A bevégzett zsarolás tényálladékának egyik lételeme tehát az, hogy az erőszak vagy fenyegetéssel megtámadott személy a támadó egyén akaratának megfelelöleg cselekedjék vagy pedig kényszerülten tűrjön. A mig ez meg nem történik, a midőn t. i. a megtámadónak nem sikerült a megtámadottat a kierőszakolni akart cselekvés vagy tűrésre reá venni vagyis kényszeríteni: ezen határig a cselekmény kisérletet képez. (1889 ápr. 12. 2733. sz. a.) A m. kir. Curia (a budapesti kir. törvényszék előtt zsarolás bűntettének kísérlete miatt vádolt T. István elleni bünügvben)... 3«Mindenik fél maga tartozik az állításának bizonyítására szolgáló iratokat is bemutatni s az egyik fél által ily czélra használni kivánt iratok vagy nyomtatványok visszautasításával a másik fél bizonyítási jogosultsága ellen sérelem nem követtetik el. — Az esküdti képesség kérdéséhez. (1889 ápr. 4. 2572. sz. a.) A m. kir. Curia (B. Miklós magánvádlónak K. József elleni sajtóügyében): a (vádlott által beadott) semmiségi panasz elutasittatik.