Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

69 T3. Sámuelné s alperes üzleti viszonyban állván, alperes közadós férjének B. Sámuelnek vagyoni viszonyairól kellőleg tájékozva lévén, magának jogtalan előnyt kivánt biztositani a többi hitelezők rovására. Minthogy az A. alatti kötelező nyilatkozat kelte és B. Sámuelné bukása között több mint nyolcz havi idő telt el, a csődtörvény 27. §-ában foglalt esetek egyike sem forog fen arra nézve, hogy ezen kötelező nyilatkozat B. Sámuelné többi hitelezői előnyére érvénytelenittethessék, annál inkább sem, mert a pozsonyi pénzügyigazgatóság 11,224/87. sz. értesítése mint közokirat teljes próbaerejüleg begyőzi azon körülményt, hogy alperes B. Sámuel és G. Hermannal 1884. évi szeptember 14-én oly üzleti vállalatba volt bocsátkozandó, mely vállalat terjedelme kizáija azon feltevést, hogy B. Sámuel vagyoni viszonyai S. Sándor alperes előtt ismeretesek lettek volna. (1887 június 29-én 4300. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, közadós B. Sámuelné született N. Rózának azt a jogcselekvényét, mely által az A. alatt csatolt 1884. évi deczember 9-ik napján kelt okirat szerint 6400 frt erejéig alperes javára férjével B. Sámuellel egyetemleges fizetési kötelezettséget vállalt és 6400 frt erejéig zálogjogot adott s ezzel együtt alperesnek ezen okirat alapján a komáromi 1882. számú telekjegyzőkönyvben 8491/84. számú végzés szerint 6400 frt erejéig bekebelezett zálogjogát B. Sámuelné született N. Róza csődhitelezöi irányában hatálytalannak kimondja. Indokok : Alperes beismeri, hogy azok a tartozások, melyednek biztosítására az A. alatti okirat kiállíttatott, nem közadÓs B. Sámuelnét, hanem férjét B. Sámuelt terhelték. Ezek szerint közadós B. Sámuelnénak az a jogcselekménye, mely által az A. alatti okirat alapján alperes a férjét terhelő tartozás erejéig fizetési kötelezettséget vállalt és zálogjogot adott, kétségtelenül visszteher nélküli. Minthogy pedig közadósnak visszteher nélküli jogcselekményei, a mennyiben azok a csődnyitást megelőző két éven belül jöttek létre, a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján megtámadhatók ; minthogy közadós az A. alatti okiratot 1884. évi deczember 9-én állította ki, közadós ellen pedig a