Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

64 M. Márton közadós illette rész M. Márton csődhitelezői javára értékesíttessék. Indokok : Felperes csödtömeggondnok a per megindításához való felhatalmazását a C. és F. alatt csatolt okiratokkal kellőleg bizonyítván, alperesnek a kereshetőség ellen tett kifogását ez okból figyelembe venni nem lehetett. Alperes nem tagadta, hogy a szegedi 2181. számú telek­jegyzőkönyvben irt ingatlanoknak M. Mártont illető részeit a keresethez A. alatt csatolt adásvételi szerződéssel vette meg; nem tagadta, sőt beismerte, hogy a szerződés megkötése alkal­mával közadósnak mit sem fizetett. Ezen adás-vételi szerződés szerint alperes a jelzett ingat­lanokat a M. Márton illetőségét terhelő bekebelezett jelzálogos követelések átvállalása s a M. Márton és néhai neje P. Terézia ellen állítólag fenálló követelésének beszámításával, összesen 6000 frt értékben vásárolta meg. A szakértői becsüvel igazolva van, hogy a kérdéses ingat­lanok 17,800 frt 23 krt érnek, s hogy ekként az alperes által megvett rész 8900 frt 11'/2 krt ér; minthogy pedig alperes tényleg csak az ingatlanokra bekebelezve levő 6000 frt tartozás­nak M. Mártont terhelő tartozásnak átvállalását számithatja be vételárnak, kétségtelen, hogy az A. alatti adás-vétellel a csőd­hitelezők megkárosítva vannak, mert alperes nem követelheti, hogy az ő állítólagos követelései a csődhitelezők előtt elsőséggel bírjanak, s mert a testvéreinek hitelezett összeget a közadós utáni örökrészükbe annál kevésbé számithatja be, mert a köz­adós apa még él. De nem bizonyította alperes, hogy közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékáról tudomással nem birt, mert egyrészről maga azt adja elő, hogy a közadós elleni követelése már régebbi keletű, s mégis azt a vételárba akarja beszámítani, midőn közadósnak a D. alattival igazolt okirat szerint tetemes váltótartozásai lejártak. Ezek szerint a csődtörvény 28. § ának 2. pontja értelmében a csődhitelezökre káros szerződést azok ellenében érvénytelenné kellett kimondani s alperest csak annak tűrésére lehetett köte­lezni, hogy a megvett vagyon a csődhitelezök kielégítésére szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom