Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

65 gáljon fedezetül, a tulajdonjog telekkönyvi törlését elrendelni nem lehetett, mert a tulajdonjognak alperes nevére lett bekebelezése ellenében felperes oly okot, mely a törlésre alkalmas lenne, fel nem hozott. (1887. évi június hó 23'án 11,910. szám.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét oly módosítással, hogy alperest nem annak tűrésére kötelezi, hogy a szegedi 2181. számú telekjegyzökönyvben felvett ingatlanoknak M. Mártont illető része M. Márton csödhitelezöi javára értékesíttessék, hanem annak tűrésére kötelezi, hogy a szegedi 2181. számú telekjegyzökönyvben B. 3. alatt alperes javára bekebelezett tulajdonjog törlése bekebeleztessék s az előbbi állapot visszaállittassék, helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletét fent kijelölt módosítással helyben kellett hagyni az abban felhozott indokok alapján és azért, mert alperes beismeri, hogy közadós édesatya, s az A. alatti terhes szerződés, a csődnyitást megelőző két éven belül jött létre ; mert a csődtörvény 28. §-ának 2. pontja értelmében az A. alatti szerződés sikeresen megtámadható, ha ez által a csődhitelezők megkárosittattak, s alperes igazolni nem képes, hogy közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékáról tudomással nem birt; mert az elsőbiróság helyesen fejtette ki, hogy az A. alatti szerződés által a hitelezők megkárosittattak, alperes pedig nem bizonyította, hogy közadósnak a hitelezők megkárosítására irányuló szándékáról tudomással nem birt; mert közadósnak a hitelezők megkárosítására irányuló szándéka jelen esetben abban állott, hogy aránytalan csekély ellenértékért elvont a hitelezők elől oly vagyont, mely ezen szerződés nélkül a csődhitelezők kielégítésére szolgált volna ; végre mert az a kérdés, hogy közadósnak vannak-e hitelezői az ellene nyitott csőd következtében vita tárgyát nem képezheti ; azt pedig, hogy közadósnak a szerződés kötésekor már lettek légyen hitelezői, minek ellenkezőjét ugyan alperes nem is bizonyította, a csődtörvény 28. §-a a megtámadási jog érvényesítésének feltétele gyanánt ki sem jelöl. Minthogy azonban a megtámadott szerződés a csődhitelezők irányában való hatályon kívül helyezésének a csődtörvény 33. §-a értelmében az a következménye, hogy az előbbeni állapot visszaállittassék ; az elsőbiróságnak Ítéletét ez Döntvénytár, uj folyam. XXIII. c