Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

54 sitése iránt a törvényes lépéseket megtette és a kötelezvény megsemmisíttetett volna: ennek megtörténte előtt pedig, miután a jelen esetben az érintett 120 frt 20 krt tevő követelése csak a kötelezvény alapján lenne megállapítható, a kereset az iránt megindítható nem volt; miért is, stb. (1884 jun. 14. 11028. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete megváltoztattatik, a kereset idöelöttinek nem találtatik ; ehhez képest a másodbiróság az ügy érdemében ujabb határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Mert a közönséges kötelezvény fogalmilag pusztán bizonyítási okirat ; azért elveszése esetében annak megsemmisítése előtt is a hitelező nincs gátolva abban, hogy adósát a fizetésre peruton más bizonyítékok alkalmazásával is köteleztethesse ésaz adós csak azt kívánhatja, hogy a kötelezvény megsemmisítéséig a tartozási összeg bírói letétbe helyeztessék. 23x. A vevő árleszállítást és kármegtéritést nem követelhet az eladótól, ha az árut rendes időben nem kifogásolta. 2. A törvény azon határozott rendelkezésével szemben, hogy a vevő az árut, a mennyiben az a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges, azonnal megvizsgálni köteles, nem vehető figyelembe valamely ezzel ellenkező üzleti szokás. (1889 január 18. 1295. sz. a.) Az egri kir. járásbíróság : Alperes czég köteleztetik a keresetbe vett 76 forint 87^ kr. kereseti tőkét megfizetni. Indokok : D. Mór, B. Hermann és B. Menyhért kihallgatott tanuk vallomásai által beigazoltatott, miként a felperes által alperes czégnél megrendelt s utóbbi által küldött kalmuk-áruk hibásak «maculáltak» voltak; hogy a kérdéses áruk mennyisége a felperes által visszaküldött tizenöt méter leszámítása után I5 37V.2 métert tett, alperes kétségbe nem vonja ; hogy ezen hiba az árunak hibás gyári előállítása, hiányos szövése által keletkezett, nemcsak nevezett tanuk, de G. József és F-