Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

32 ingókra, sem az ingatlanokra nézve, ez utóbbiakra nézve pedig sem perfeljegyzés, sem a közszerzemény telekkönyvi kitüntetése által ; a perfeljegyzéssel azért nem, mert annak csak akkor lehetne helye, ha a házasság tartama alatt a közszerzemény megosztása perrel követelhető volna, ez pedig a fentebbiek szerint meg nem engedhető, de különben is a perfeljegyzésnek a telekkönyvi rendelet és a kir. Curia 11. sz. döntvénye szerint csak törlési pereknél van helye ; a közszerzemény kitüntetésével pedig azért nem, mert a házasság megszűnte előtt nem lehet meghatározni, van-e közszerzemény. Mindezeknél fogva ki volt mondandó, hogy a házasság tartama alatt a közszerzeménynek sem megosztása, sem biztosítása és pedig sem ingó, sem ingatlan vagyonra nézve meg nem engedhető. Magától értetődik egyébiránt, hogy ezen határozat ki nem terjed azon esetre, midőn a házasfelek egymástól már tényleg elváltak és közöttük a válóper, melyben a közszerzemény megosztása is követelhető, már folyamatban van. Ily esetben mindazon biztosítási intézkedéseknek helye lehet, a melyek törvény szerint valamely peres követelés biztosítására nézve helyt foghatnak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889 márcz. i-én tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az 1889. évi április hó 2-án tartott teljesülésben. 9(42. sz. teljes-ülési döntvény polgári ügyekben.) Ha a hitelező az adósnak elhalálozása folytán ez utóbbinak hagyatékából a hagyatéknak felosztása előtt kiván kielégítést, tartozik-e az elhalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni, vagy elegendő-e, ha csak némely, esetleg egy örököst idéz perbe < (1149. számhoz.) Határozat: Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kivánja követelését a törvény