Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

3* És innen van, hogy azon időben, midőn minden jogesetre szabatosan meg volt állapítva azon perut, melylyel a jogaiban sértett fél jogait érvényesíthette, a közszerzeményt illetőleg csak arra létezett perut, hogy az egyik házastárs által a közsz<;rzeményről alkotott végrendelet félretételével a másik házastárs a közszerzeményböl öt illető fele részét a végrendeleti örököstől követelhesse, de nem volt perutnak helye arra, hogy az egyik házastárs a másiktól közszerzeményi részét a házasság felbontása előtt követelhesse. Minthogy pedig a közszerzeményre nézve az osztr. polgári törvénykönyv behozataláig fenállott magyar jog szabályait az 1861. évben alkotott s a magyar magánjog visszaállítására vonatkozó ideigl. törv. szabályok nem változtatták meg, sőt a 13. §. világosan kimondja, «hogy a házasság alatti közszerzeményre nézve a korábbi magyar törvények változást nem szenvednek», holott a végrendelkezési jogra és a törvényes örökösödés más eseteire lényeges változtatásokat foglalnak magukban, de e részben azóta sem hozatott ellenkező törvény, önként következik, hogy a mint azelőtt nem volt, ugy most sincs joga egyik házastársnak a másik ellenében a házasság tartama alatt a közszerzemény megosztását, álljon az ingó vagy ingatlan vagyonból, követelni. De a közszerzemény biztosítása sem követelhető a házasság tartama alatt. Ha ugyanis a biztosítást szoros értelemben veszszük, ugy mint azt az 1881 : LX. tcz. IV. czime tárgyalja, annak helye nincs azért, mert a közszerzemény létezése a házasság felbontásáig bizonytalan lévén, az ehez való jog csak a házassági kötelék felbontása után, midőn a közszerzemény létezése bizonyossá vált, érvényesíthető. Ha pedig a biztosítást oly értelemben veszszük, hogy az, a mi a házasság alatt bizonyos időben szereztetett, bizton fenmaradjon azon időre, midőn a házassági kötelék megszűnik, ilynemű biztositásnak szintén nincs helye, mert törvényeink szellemében csak az képez közszerzeményt, a mi a házasság megszűntével mindenik házasfél saját külön vagyona és az adósságok levonása után mint felesleg mutatkozik. Ezekhez képest nem lehet helye a biztositásnak sem az