Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

24 átható legfelsőbb erkölcsi elv és szabály megsértése nélkül megállapítani nem lehetett. De nem fogadható el vádlottnak az elsőfokú törvényszék ítélete indokaiban megállapítottnak tekintett azon állítása sem, hogy ö csakis a gereblyét akarta atyja kezéből kiütni és hogy egyáltalában nem volt szándékában a kérdéses fasodronjnyal atyja fejére ütni. Igaz ugyan, hogy V. Jánosné, egyik tanú, eltérőleg a vizsgálat alatt tett vallomásától, a végtárgyaláson azt mondotta : hogy ő látta, hogy vádlott ütése az annak atyja által ütésre felemelt gereblyére volt irányozva ; de eltekintve, hogy ezt a vizsgálatban nem mondotta, hanem ellenkezőleg azt állította, hogy vádlott atyját «fejbe ütötte» s eltekintve attól, hogy a nevezett tanúnak a kissé távolabb állott férje ezen körülményről mit sem szól : V. Jánosnénak a végtárgyaláson tett ezen állítása physicai valótlanságot tartalmaz s szemben az orvosi vizsgálat által megállapított — tagadhatlanul valódi tényekkel — nem fogadható el. Vádlott atyjának feje, koponyája, egy igen súlyos, igen találtatott erős ütéstől összezúzva, a mi kétségtelenné teszi, hogy az ütés mely fejére intéztetett, felülről lefelé sújtott; hogy tehát az ütés nem oldalt, hanem egyenes irányban vezettetett a meghaltnak koponyájára. Ha tehát az elhalt felemelve tartotta a gereblyét, ugy hogy annak egyik része feje fölött függőleges irányban volt és ha vádlott, habár közvetlenül az atyja feje fölött kiállott gereblyére ütött volna is, de minthogy azt egy igen súlyos és hosszú eszközzel, rendkívül nagy erő kifejtésével tette: ebből önkéntelenül következik, hogy vádlott nem csupán a gereblyére czélzott, hanem maga előtt látván atyját is, kétségtelenül látta s nem látnia lehetetlen volt, hogy a nehéz ütés a gereblyén tul s a gereblyén kivül atyjának fejét is találja. Azon felfogás, hogy a nehéz kisafával rendszerint erős ütést lehessen az ember által tartott és ennek feje fölött levő gereblyére azon tudattal intézni, hogy az ütés csupán a gereblyét találja, a nélkül, hogy az azt tartónak fejét érintse : mint minden józan ember által ismert és feltétlen lehetetlenséget tartalmazó állítás, elfogadásra nem számithat. De V. Jánosnénak e physicai lehetetlenséget tartalmazó állításán kivül semmiféle bizonyíték sem forogván fen még arra sem, hogy vádlott csakugyan