Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

13 öt illető osztályrész jövedelméből neki mit sem adott ; kéri tehát az őt felében illető vagyonok után az érintett idő alatt befolyt és önkényes felszámítása szerint 4Q7 frt 50 krt tevő hozadéki összeg megfizetésében alperest elmarasztalni. A tárgyalás folyamán kiderített tényállás szerint megállapítható, hogy alperes az akkor kiskorú felperes testvérének osztályrészét gyámhatósági intézkedés nélkül, de minden esetre mint legközelebbi hozzá tartozója gyámi minőségben, tehát számadási kötelezettséggel kezelte, jóllehet az részére az akkori politikai viszonyok között gyámhatóságilag át nem adatott, s meglehet, hogy azt önhatalmúlag, de ai által, hogy felperes ezen ténye ellen 30 évig bíróság utján fel nem szólalt, kétségtelen, hogy mint felperes édes testvére jóhiszemüleg is gyámi minőségének öntudatában vette birtoklásába. Minthogy pedig a kifejtettek szerint peres felek között számadási viszony létezik s felperes ezen viszonyra alapítja keresetét; s minthogy e viszonyból folyó kereseti igények az 1881. évi LJX. tcz. 81. és következő szakaszai szerint előirt felhivási eljárás utján érvényesíthetők ; ennélfogva ezen a sommás eljárás utján el nem bírálható s eképen helytelenül folyamatba tett keresetével felperes el volt utasítandó, stb. (1887. évi október 8-án 3172. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az első bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetét sommás uton elbirálhatónak kimondja és ennek folytán a kir. járásbiróságot utasítja, hogy póttárgyalást rendeljen és a bizonyítási eljárás kiegészítése után a kifejlendőkhöz képest, a kereseti követelés érdemére vonatkozó ujabb határozatot hozzon, stb. Indokok: Felperes kereseti követelésének jelen per utján való érvényesítésében jogilag nem gátolható a miatt, mert alperes szerint a közöttük fenállott viszonyból kifolyó követelések és tartozások csakis az ügyletre kiterjedő összeszámakodás, illetve számadási per utján volnának tisztába hozhatók, mert a gazdaságkezelési viszonyból kifolyó perek különben is számakodás természetével birván, a gazdaságot kezelő alperes a felperes által érvényesített követelés ellenében, ugy a bevétel, mint a kiadás tekintetéből a jelen per folyama alatt is minden kifogását érvé-