Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

36i rés kérvényezése után következő végzést hozott : Tekintettel arra, hogy az iratoknál elfekvő végrehajtási jkönyv szerint végre­hajtató javára az 1878 márcz. 15-én történt foglaláskor a kér­déses nem telekkönyvezett ingatlanoknak csak egy évi haszon­élvezeti joga foglaltatott le, nem pedig maga a nem telek­könyvezett ingatlan : ezen ügy mint tárgynélküli irattárba tétetik. A kir. tábla ezen végzést megsemmisítette ; s a jbiróságot az ügy érdemleges elintézésére utasította ; mer a végrehajtást szorgalmazó felperes az árverés iránti kérvényét a jbiróság utasí­tása folytán adta be ; s az által, hogy a kérvény felett a már megtartott tárgyalások után a jbiróság érdemleges határozatot nem hozott, oly lényeges szabályt mellőzött, hogy annak folytán végzését hivatalból megsemmisíteni kellett. 172. Szakértői dijak előlegezése. (1888 okt. 29. 25058. sz. a.) A kir. tábla az eperjesi jbiróságnak, a más vagyona meg­rongálásával vádolt S. Emánuel bűnügyében hozott végzését mint szabályelleneset hivatalból megsemmisítette ; mert a bűnvádi el­járás folyamán nincsen helye annak, hogy a szakértői dijak a véghatározat előtt bármelyik fél terhére megállapittassanak s általa előlegeztessenek. 173. Mikor van helye közvetlen idézésnek ? (1888 nov. 5. 35694. sz. a.) A pozsonyi tszék 1888 aug. 4-én kelt végzésével a sikkasztás s csalással vádolt H. Lipót ellenében végtárgyalási határnapot tűzött ki, melyre vádlottat a felzet kézbesítésével, s elővezettetés terhe alatt megidéztetni rendelte; a csalás miatt folyamatba tett előnyomozási eljárást azonban, panaszos vádkeresetének visszavo­nása alapján megszüntette. A kir. tábla megsemmisítette a végzést közvetlen idézést rendelő részében, a csalásra vonatkozólag pedig érintetlenül hagyta ; mert az előbbit nem indokolta. Es közvetlen idézésnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom