Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

9 György által 1848. évi márcz. i-én alkotott és a keresethez A. a. csatolt végrendelet külön záradékban a végrendelet ünnepélyesitésére a szab. kir. Pest város tanácsa részéről 3720. sz. a. kiküldött törvényes bizottság arról tesz tanúságot, hogy a végrendelet a végrendelkező előtt fenszóval felolvastatván, ő abban saját végső akaratát oly hozzáadással nyilvánította foglaltatni, hogy azon esetre, ha végintézetbeli általános örökösei közül egyik vagy másik törvényes örökösök nélkül halna el, annak életben maradandó osztályosai örökösödjenek. Mellőzve annak a kérdésnek eldöntését, hogy a záradékban foglalt s imént szószerint idézett tanúsítvány mint olyan, mely örökhagyónak csupán szóbeli rendelkezését tartalmazza, megállhat-e a végrendelkezőnek ugyanazon napon vagyis 1848 márcz. i-én kelt és az 1852 nov. 29-iki ősiségi nyiltparancs 6. §. értelmében letett írásbeli végrendelete mellett, vagy sem, még akkor is, ha a jelzett szóbeli végintézkedés az Írásbeli végrendeletnek kiegészítő része gyanánt lenne tekinthető ; az a kérdés merül fel, vajon érvényesithetnek-e felperesek ennek alapján utóörökösödési jogokat ? Felperesek, a kik részben mint G. Mihályné sz. S. W. Emília engedményesei, részben pedig mint néh. dr. Sz. Alajosné szül. S. W. Karolina egyenes leszármazó jogutódai lépnek fel keresetükkel, néh. S. János György végrendelete alapján csak annyi jogokat érvényesíthetnek S. Frigyes Ödön hagyatékára, a mennyiben reájuk jogelődeikről hárult. Már pedig néh. S. János György közvetlen végrendeleti örökösei, kik egyszersmind az utóöröklésre is hivatottak voltak, ezek közt felperesek jogelődjei, a végrendeletre netalán alapitható utóörökösödési jogaikról kölcsönösen lemondottaknak tekintendők ama tényük következtében, hogy az 1856. évi márcz. hó 31-én elhalt S. János Györgynek az 1854 aug. g-én kelt hagyatéki nyiltparancs hatályban léte alatt tárgyalt hagyatékára nézve, jóllehet a végrendelet alapján feltétlenül örökösül nyilatkoztak : eme (F. és G. alatt csatolt) nyilatkozatukban az utóörökösödési joguk fentartását teljesen mellőzték és abban, hogy a hagyaték az 1859 decz. 30-án 28075. sz. alatt kelt átadási okirattal részükre, mint végrendeleti örökösök részére minden korlátozás nélkül s tehát az utóörökösödési jog