Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

8o hagyatéki javak jogi természetét és végre azt a körülményt, hogy az örökhagyó leszármazók nélkül, de hitvestárs hátrahagyásával halt meg. A viszonválaszhoz hiteles másolatban csatolt 4., 6. sz. a. egyezségek valódiságát és tartalmuk valóságát M. Vincze kihallgatott tanúnak K. István és Gábor tanuk által is támogatott vallomásán felül kétségbe vonhatlanul bizonyítja az a tény, hogy felperesek anyái, illetve nagyanyái, a kiknek jogán keresnek ök most örökséget, a mondott egyezségek alapján kérték és eszközölték ki az ugyanazokban részükre kikötött ingatlanok tulajdonjogi bekebelezését és vették birtokukba ugyanazon ingatlanokat. Ama 4., 6. sz. a. egyezségekben pedig K. Anna, Dorottya és Borbála (örökhagyó K. Janka nővérei, anyái és nagyanyái) a maguk és leszármazóik nevében fivérük halála esetére világosan lemondtak a fivérök hagyatékára támasztott mindennemű igényeikről. Másrészről felperesek az alperesek tagadása ellenében nem mutatták ki, hogy a kereseti hagyatéki javak valamely velük közös törzsről szállottak az örökhagyóra ; minélfogva azokat jogilag oly szerzeményeknek kell tekinteni, a melyekben a törvényes örökség nem a felperes oldalrokonokat, hanem az id. törv. szab 10., 12. § aihoz képest a leszármazók nélkül meghalt örökhagyó hitvestársát illetné. De az örökhagyó özvegye M. Franciska a hagyatéki tárgyalás alkalmával elfogadta férje D. a. végrendeletét s minden további igényéről lemondott a végrendeleti örökösök: alperesek javára. Ezek szerint felpereseknek, kik a törvénynél fogva végrendelet nem léte esetében sem örökösödnének, az örökhagyó végrendelete érvénytelenitésére sincs keresetjoguk s azért helyesen utasíttattak el keresetükkel a másodbiróság által. 34A prts. 9. §-ához. (1889 márczius 29. 6938. sz. a.) A liptószentmiklósi kir. járásbíróság Ruzsák János ügyvéd által képviselt P. Mihály felperesnek, dr. Schlesinger Mihály