Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

n7 44 A Btk. 323. §-ának viszonya a 175. §-hoz. — A közhivatalnok fogalommeghatározásához. — Ha a közhivatalnok nem hivatalos megbizásból és nem hivatali körében követ el erőszakot, nem mint hivatalnok, de mint magánegyén büntetendő. — Ha valakin nemcsak erőszak vagy sanyargatás, de testi sértés is követtetik el, a két delictum eszmei halmazata áll elő. — Ha azonban ezek a cselekmények csoportban követtetnek el, előáll a 175. §. és a megfelelő testi sértési határozmány anyagi halmazata. — A csoportban elkövetett cselekményekért való felelősség kérdésének megállapítása. — Magánlaksértés. — Feltételes vádelejtés. — Jogositva van-e a kir. ügyészség felebbezni, ha feltételesen elejtette a vádat ? — Jogositva van-e a biróság azon egyént elitélni, a ki ellen a vizsgálat ugyan folyt és a ki a végtárgyalásra megidéztetett, de a ki vád alá nem lett helyezve? — A sértett fél vádjoga. — Bizonyítási kérdések. (1888 jun. 12-én 580. sz. a.) Az újvidéki kir. tszék személyes szabadság megsértése, súlyos és könnyű testi sértés miatt vádolt K. Ráda és társai elleni bűnügyben itélt: 1. K. Ráda, 2. V. Jócza, 3. H. Ferencz, 4. O. István, 5. St. Paja, 6. K. Isza, 7. P. Pál, 8. T. István vádlottak a B. György sérelmére elkövetett, a Btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság elleni vétségben vétkesnek, a Btk. 301. §-ába ütköző, a 308. §„ szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösöknek mondatnak s ezért a Btk. 96., 308., 202., 311. §. alkalmazásával fejenként egy és fél évi börtönre s 50—50 forint pénzbüntetésre ítéltetnek. Ugyanezen vádlottak a B. Györgynén ejtett könnyű testi sértés, valamint a J. Pál sérelmére történt személyes szabadság elleni vétség vádja alól felmentetnek. Indokok: A panaszbeli tényállás szerint: 1886. évi január 16—j 7-ike közti éjjel B. György sértett vádlottak által saját lakásában, minden alapos ok nélkül megtámadtatván, személyes sza-