Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

elismert azon kötvényfeltétel, mely szerint a biztositási szerződés azon esetben, ha a visszatérő időszakokban fizetendő biztositási dij a lejáratkor le nem fizettetik, hatályát veszti, mint a keresk. törv. 485. §-ának 4. pontjában foglalt szabálylyal teljesen egyező kikötés, az idézett törvény 472. §-a értelmében a szerződő felekre kötelező. Minthogy pedig az 1886. évi ápril 23-án lejárt díjrészlet első helyen megnevezett felperes saját előadása szerint csak 1886. évi május 27-én, vagyis a tüz kiütése napján fizettetett le, minthogy továbbá nevezett felperesnek alperes tagadása folytán tanukkal bizonyítani kivánt azon előadása, hogy az említett díjrészlet lefizetésére alperes társaság ügynöke a lejárat után halasztást engedett, melynek utolsó napja a fizetés teljesítése napján még be nem következett, még ha igazoltatnék is, figyelembe vehető csak azon esetben volna, ha alperes tagadásával szemben egyszersmind azt is igazolta volna, hogy alperes ügynöke a halasztás megadására fel volt jogosítva, mely körülmény bizon\itását azonban felperes meg sem kísérletté; minthogy végre felperes azon előadását, hogy a 6 évre kötött biztosítás után járó egész díjösszeg a biztositási szerződés megkötésekor egyenként 9 frt 69 krról kiállított s felperes által elfogadott váltóval már kifizettetett, alperes tagadása folytán, de még azért is, inert a dijak visszatérő időközökben lévén fizetendők, az ily dijakról kiállított váltók nem fizetésül, de fedezetül szolgálnak, figyelembe venni nem lehetett, kétségtelen, hogy az A) alatti szerződés az 1886. évi ápr. 23-án lejárt díjrészletnek ezen napon le nem fizetése folytán hatályát vesztette, az emiitett szerződés alapján tehát kártérítés nem követelhető. Mi befolyással sem lehet az ekként előállott jogkövetkezményre, még ha igazoltatnék is a felperes által vitatott s alperes tagadásával szemben tanukkal bizonyítani kivánt azon körülmény, hogy az 1886. évi díjrészletet a tüz napján alperes, illetve ügynöke elfogadta, mert az alperes által kifogásként felhozott s felperes által nem tagadott kötvény-feltétel szerint ennek csak az a következménye, hogy felperes az emiitett díjrészlet visszatérítésére tarthat igényt. Első helyen megnevezett felperes tehát a kifejtett indokok alapján, második helyen megnevezett felperes pedig a kifejtett indokokon kívül keresetével még azért is el volt utasítandó,