Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

6 nyilvánítja alperes álláspontját arra nézve is, hogy a D. a. egyezség az alperes és közvetlen J. János és Vazul közti adóssági viszonyt lényegében nem módosította s arra nézve ujitást nem tartalmaz, hanem csak annyiban szenvedett változást, hogy a közvetlen adóssági viszonyhoz J. Júlia bizonyos korlátoltabb mérvben mint kezes és készfizető csatlakozott. Az ujitás jogi fogalma csak akkor létesül , ha a régi kötelem egészen elenyészik s ha ennek helyébe a szerződő felek egészen uj kötelmet léptetnek életbe. A törvénykezési gyakorlat s az elmélet már régóta megállapodott abban, hogy uj fizetési határidők megállapítása s meghosszabbitása zálogszerződés vagy kezes és készfizető hozzájárulása, a mellékkötelezettségek megváltoztatása ujitást, e szónak jogi jelentőségében nem létesít. Jelen esetben alperes világosan kikötötte a D. a. egyezségben, hogy ha J. Júlia alperes követelését az engedett halasztási határidőn belül nem fizeti : alperes a csak elhalasztott árverést egyszerűen folytatni jogosítva leend ; a miben félreérthetlenül ki van fejezve, hogy alperes közvetlen adósai irányában fenálló adóssági viszonyon változtatást egyáltalában nem akart létesíteni, J. Júlia kezeskedése folytán csak fizetési halasztást adott adósainak. Alperes tehát a D. a. egyezség után s miután azt J. Julianna meg nem tartotta, tekintettel különösen arra, hogy a 24 százalék kamatláb részére meg volt ítélve s tekintettel az 1877 : VIII. tcz. 8. §-ának 2-ik bekezdésére jogosan követelhette J. Jánostól és Vazultól 456 frtos tőke-követelésének 24 százalék kamatjait s ezeket felperesnek visszatéríteni nem tartozik. Ami a felperes által felhozott kényszert illeti, minthogy ez nem volt felperes keresetének jogalapja, azt a bíróság felperes javára nem érvényesítheti, mert a mint az 1868 : LIV. tcz. 68. § értelmében maga felperes sem változtathatja meg önkénytesen keresetének jogalapját, ugy a bíróság sem teheti azt, hogy felperes követelését más jogalapon ítélje meg, mint a milyenen felperes kérte. De minthogy alperesnek saját, E.—M. a. csatolt nyugtái határozott alapot nyújtanak annak következtetésére, hogy alperes nemcsak követelésének tőkeösszege után szedte be felperestől a 24 százalék kamatokat, a mire joga volt, hanem beszedte ezeket