Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

5 lyaink szerint csak azt lehet visszakövetelni, a mit a fizető tévedés alapján szolgáltatott, azt hive, hogy azzal tartozik. Ha valaki tudná azt, hogy a fizetettel nem tartozik, mégis fizet — akkor vagy ajándékoz s ez esetben a fizetett összeget azért nem követelheti vissza, vagy jogellenes kényszer hatása alatt fizet, — de ekkor keresetének czime nem lehet tartozatlan fizetés, hanem a jogellenes kényszer hatása alatt teljesített fizetés. A magánjogban a tartozatlan fizetés s a jogellenes kényszer hatása alatt történt tartozatlan teljesítés egymáshoz való viszonya ugyanaz, mint a büntető jogban a csalás és a zsarolás viszonya. Csalás czimén a büntető biró épen a tartozatlannak súlyosabb eseteit torolja meg s zsarolás czimén a jogellenes kényszerrel kieszközlött teljesítésekkel vagy létesített jogügyletekkel okozott károk súlyosabb eseteit. Ezen elvek helyes volta egyébiránt levonható a peres felek közti viszonyra főleg illő 1877. VHI-.az 1883. évi XXV. tczikk intézkedéseiből is. Az 1877. évi VIII. tcz. 5. §. szintén a tartozatlan fizetés egyik esetét szabályozza s kimondja, hogy bár 8 százaléknál magasabb kamattal az adós nem tartozhatik, s hogy bár magasabb kamatot a hitelező joghatálylyal ki sem köthet : az ezen mértéken felül tényleg megfizetett kamatokat még sem követelheti vissza, legfeljebb akkor, ha a hitelező ténye már anynyira jogellenes, hogy az uzsora-vétség büntetőjogi tényálladékát állapítja meg, melynek azonban külön utja s külön perczime van. Hasonlóan oldja meg jogunk azon rokon esetet, ha valaki jogilag nem érvényesíthető, de nem egyenesen jogellenes kötelezettségét (pl. kártyaadósságot, árkülönbözeti követelést tőzsdejátéknál) önként s tudatosan teljesiti. Az önként fizetettet szintén nem követelheti vissza tartozatlan fizetés czimén. Ezekkel meg lévén állapitva, hogy tartozatlan fizetés czimén csak a tévedésből fizetett összegek követelhetők vissza, mihelyt felperes elismerte, hogy ő a visszakövetelt összeget P. Tódor alperesnek nem tévedésből, hanem tudva, hogy azzal nem tartozik — fizette, ezzel már lehetetlenné tevé azt, hogy keresetének önválasztotta czimén a bíróság követelését megítélje. Miért is keresetével már ezen indokból is elutasítandó volt. A per egyéb kérdéseit véve figyelembe, a bíróság helyesnek