Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

2 mával köztük oly tartalmú egyezség létesült, hogy a peres felek P. Tódor követelésének összeszámítása alapján annak összegét s jár. belefoglalva 804 frt 49 krban állapították meg, s felperesnek neje J. Júlia, ki e követelés fizetését szintén magára vállalta, kötelezte magát a 11 1 frt 37 krnyi költségösszeget egy hó alatt, a maradékos 693 frt 12 krt pedig 1875. okt. hó 26-án P. Tódor alperesnek megfizetni, sőt e kötelezettség biztosítására J. Júlia zálogul bekebelezett női hozományát is lekötötte. P. Tódor kikötötte, hogy J. János és Vazul ellen már előbb nyert zálogjoga érintetlen maradjon s hogy ha J. Júlia kötelezettségének meg nem felel, az árverést adósai ellen újból folyamatba tehesse. Az egyezség az árverési jkönyvbe lett foglalva s mind J. Juon és Vazul adósok, mind pedig J. Júlia által lett aláirva. J. Juon Vazul és Júlia azonban csak a 111 frt 37 krnyi perköltséget fizették meg kellő időben, az egyezség többi pontjait megtartani képesek nem valának s P. Tódor követelésére csak részletfizetéseket teljesítettek. P. Tódor a részletfizetésekkel első sorban követelésének 24 százalék kamatait törlesztette s csak a netaláni maradékot számolta el a tőke törlesztésére, sőt időközben az egyelőre csak felfüggesztett árverést többszörösen felújította s ismét elhalasztotta. J. Juon le is akarta fizetni P. Tódor követelésének maradékát, még pedig a bíróság közbenjöttével ; de mivel a felek a maradék összege tekintetében meg nem egyezhettek : az eljárás a 2881./85 tk. sz. végzés szerint sikerre nem vezetett. J. János felperes tartozását a bíróság közbenjötte nélkül fizette ki P. Tódornak. Most azután perrel támadja meg P. Tódort s keresetében kifejti, hogy ő 664 forint 33 krnyi kamat összeggel és 26 forint 34 krnyi költséggel többet fizetett P. Tódornak, mint a mennyivel törvény szerint tartozott volna. Felperes azon véleményben van, hogy a keresethez D. alatt csatolt egyezség a közte és P. Tódor között fenállott előbbi jogviszony újítását képezi, a melylyel szemben az előbbi viszony alapjául ítélet és végrehajtási végzések már elvesztették jogi hatályukat s a felek közti viszonyt a D. a. egyezség kötése szabályozhatja. Ebből felperes azon következtetést vonja, hogy miután a