Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

3 D. a. egyezségben az adósok nem lettek 24 százalék kamatok fizetésére kötelezve, ők többé nem tartoztak P. Tódornak 24 szazalék kamatokat fizetni, hanem az elmulasztott fizetési határnaptól 1875. évi október hó 26-ától számítva csak 6 százalék késedelmi kamat s csakis a fizetni elmulasztott 693 forint kárösszeg után. Kifejti továbbá felperes, hogy a keresethez E. a. csatolt nyugta szerint ö P. Tódornak a 111 frt 37 krnyi költségösszeget a D. a. egyezségben kiszabott határnapon kifizette, ez után tehát kamat nem jár. Kifejti, hogy a keresethez F.—N. a. csatolt nyugták szerint P. Tódor mégis s az egész eredetileg 804 frt 49 krnyi tartozási összeg után folyton 24 százalék kamatokat szedett felperestől s hogy összesen 848 frtot vett fel e czimen. Kifejti, hogy az I. a. nyugta szerint az 1880. évi árverési hirdetmény hírlapi közhírré tételeért 35 frtot vett fel P. Tódor felperestől, holott a hirdetmény csak 8 forint 66 krajczárba került neki. Megjegyzendő, hogy a 4082./79 sz. árverési hirdetmény közhírré tételeért P. Tódornak a telekkönyvi hatóság 1311. sz. végzéssel 14 frt 40 krt állapított meg, a 722. sz. Il-od árverési hirdetmény dija pedig a telekkönyvi hatóságnak az árverés felfüggesztése folytán nem lett kimutatva. Felperes továbbá a válaszhoz 2'/. a. csatolt leszámolási okmánynyal is támogatja keresetét, mely a nyugtákban foglalt fizetéseket ismétli s a későbbiekkel kiegészíti s mely okmánynak valódiságát alperes sem vonta kétségbe. Felperes mindezek alapján a fizetett 24 százalék s a tartozott b százalék kamatok, a beszedett s a valóban kiadott árverés hirdetési költsége közötti különbség jogczimén követeli vissza, de egyúttal válaszában, még pedig különös élességgel azt adja elő, hogy ő tudta, miszerint 24 százalék kamattal nem tartozik, s hogy ő a túlfizetéseket azon kényszer hatása alatt teljesítette, melyet P. Tódor gyakorolt reá, ki szorult helyzetét felhasználva minduntalan árverésre hajtotta vagyonát s az árveréseket csak a túlfizetések fejében függesztette fel. P. Tódor alperes azzal védekezik, hogy a D. a. egyezség nem ujitás s a közte és felperes, valamint 1*