Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

137 6i. 1. Megtámadható-e a közadósnak azon jogcselekvénye, mely által valamely hitelezőjének oly módon ad biztosítást, a mely módon történő biztosításra a hitelezőnek jogi igénye nem volt ? 2. A ki valamely jogügyletet koholás czimén megtámad, az a koholást bizonyítani tartozik. 3. A fizetések megszüntetése a lejárt követelés kifizetésének elmulasztásakor még nem, hanem csak akkor áll be, midőn az adós kereskedő a követelést birói kényszer alkalmazásakor sem fizeti ki, vagy a fizetések megszüntetése az adós kereskedőnek egyéb tényeiből nyilvánvalóvá lesz. 4. A fizetések megszüntetése mint megtámadási alap, nem a közadós belső viszonyából, hanem csak oly külső jelekből állapitható meg, melyek a fizetések megszüntetésének tényét általában mindenki előtt felismerhetővé teszik, minélfogva a közadós romlott anyagi viszonya, ha csak ez egyszersmind külső jelek által felismerhetővé nem lesz, a fizetések megszüntetésének tényét meg nem állapitja. (1887. decz. 22. 6253. sz- a-) A lugosi kir. tszék: A lugosi kir. közjegyző előtt «Brüder P.» czég által U. Katalin javára 1884. február hó 28-án 153. ügyszám alatt kiállított kötelezvényt, a mennyiben a nevezett czég azzal U. Katalin alperesnek jelzálogi biztosítékot engedett s ennek folytán az ezen okmány alapján, a román-lugosi 45. számú telekjkönyvben C. 17. sorszám alatt 3000 frt kölcsön s járulénai erejéig alperes javára bekebelezett zálogjogot az 1881. évi XVII. tcz. 27. §-ának 2. pontja alapján hatályon kiviil helyezi s feljogosítja felperes csődtömeget, hogy a kérdéses zálogjognak törlését ezen ítélet alapján kérhesse és kieszközölhesse. A keresetet annyiban, a mennyiben alperes kölcsönkövetelésének valódisága s fennállása ellen is irányult, elutasítja. Annak kimondását, hogy alperes a törlést végrehajtás terhe mellett legyen köteles tűrni, a tszék mellőzi.