Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

I03 törvény 43. §-a értelmében az üzlet folytatásával rendszerint járó teendőre, tehát az üzlet künlevő követeléseinek az üzleten kivül is felvételére kiterjedt. Midőn pedig felperes azt állítja és a per adatai szerint is való, hogy G. a vételár felvétele idejében az üzletből el volt bocsátva, felperes jogelődének kötelessége lett volna a czég adósait erről értesiteni; ennek elmulasztásából folyó következményt felperesnek viselni kell, s tekintve, hogy felperes nem vonta kétségbe alperes által az A. a. számla-követelés törlesztésére G. Márton kezéhez 64 frt 80 kr. vételár kifizetését, felperest keresetével el kellett utasítani. 41. A jogos védelem fogalommeghatározásához. — A nemi közösülésre czélzó erőszakos cselekmény oly támadást képez, melynek elhárítására nemcsak a megtámadott nőszemély, de bárki más ölési cselekményt is alkalmazhat. (1888 április 17-én 1716. sz. a.) A zalaegerszegi kir. tszék halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt vádlott B.Ágnes elleni bűnügyben itélt: Vádlott a Btk. 301. §-ába ütköző s a 306. §. szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondatik ki s a Btk. 307. §. második bekezdése alapján a Btk. 91. §-a alkalmazásával egy évi börtönre ítéltetik, stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adataival, illetve vádlott beismerő vallomásával és a bonczjegyzőkönyvvel teljesen beigazoltatott az, hogy 1887. évi június 26-án V. Ferencz, B. Ágnes által, midőn ez B. Rozi testvérjével erőszakoskodott, fejszével rá ütött, mely szenvedett sértés következtében az orvosi bonczjegyzőkönyv szerint négy nap múlva meghalt. Hogy a sértést B. Ágnes ejtette, azt maga elismeri; ugyanis elismeri vádlott azt, hogy mikor V. Ferencz vádlott nővére B. Rozival erőszakoskodott, ennek jajgatása és segélyhívására a szekérről leszállva a kezébe akadt fejszével a földön fekvő testvérjéhez ment és V. Ferenczet megütötte; elismeri, illetve megengedi vádlott annak lehetőségét is, hogy midőn elhaltra a fejszével ráütött, a fejsze lapja érhette; a bonczjegyzőkönyvből pedig az de-