Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

73 József, Z. József, mint kiskorú gyermekei J. Regina, Etelka, Sándor, és V. term. és törv. gyámatyja T. Sándor, T. Klotild, B. Anna, B. Aloiza, B. V. és B. Ferdinánd felpereseknek, — Bélay Róbert ügyvéd által képviselt özv. sz. KI. Nepomuk Jánosné szül. Sz. Regina grófné, gr. Sz. György, továbbá Fábián János ügyvéd által képviselt G. Imre, G. László mint kiskorú G. Aladár, Jenő és Dezső gondnoka, G. Lajos, A. Ferdinánd mint kiskorú G. Mihály gondnoka — G. Laura, G. Anna — G. Móczia és G. Mária alperesek ellen a néhai gr. Kl. Nepomuk János után hátramaradt végrendelet félretétele és szerződésből származó öröklési joguknak megítélése iránti perében itélt. Felperesek keresetükkel elutasittatnak, stb. (1885. október 21. 5194. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja, stb. (1887. február 23. 28629/86. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperesek az egyrészről jogelődeik, néhai özv. J. Miklósné gr. Kl. Mária és néhai B. Józsefné gr. Kl. V. között, s más részről néhai özv. gr. Kl. Vinczéné J. Anna, mint kiskorú fia, az örökhagyó gr. Kl. Nep. János term. és törv. gyámja közt létrejött C. a. osztályos egyezség alapján oly öröklési igényt akarnak érvényesíteni, mely ha valaha jogszerűen keletkezett, csak a mondott egyezség keltekor, 1827. évi szeptember 28-án keletkezett. Mert a mikor a gr. Kl. nemzetség fiága 1874-ben az örökhagyó gr. Kl. Jánosban kihalt, ezen időpontról már nem ugy mint az utóöröklési igény keletkezésének, hanem mint az öröklés megnyíltának időpontjáról lehetne szó a C. a. egyezség 4. pontja alapján. De a felperesek vitatott öröklési igénye elenyészett az 1852 nov. 29-iki ősiségi nyiltparancs 9. §-a értelmében, mert azon igény iránt ők 1854. május i-ig a pert nem indították meg, és ezen mulasztásuknak az említett nyiltparancs idézett §-ában meghatározott következményét nem háritotta által tőlük sem az, hogy ők igényöket öröklési szerződésből származtatják, sem az, hogy gr. Kl. János 1853/4-ben életben volt. Az ősiségi nyiltparancs ugyanis 9. §-ában nem tett különbséget az öröklési jog három alapja, a törvény, végrendelet s szerződés közt, és 12. §-ában csak a házastársak közt kötött örökségi szerződéseket tartotta fen kötelező