Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

86 Ellenben, ha alperes az esküt le nem teszi, azt kell a prts. 234. §-a értelmében bizonyítottnak tekinteni, hogy alperes közadósnak a kérdéses összeget kölcsön általában nem adta, vagy ha kölcsön adta is, de nem azon napon, melyről a váltó kiállíttatott, vagy végre, ha azon napon adta is kölcsön, de a váltó tényleg nem lett akkor, hanem később kiállítva. Azonban bármelyik eset fordult is elő, alperesnek, ki a váltót érvényesítette, kétségtelenül tudni kellett, hogy közadós ezen jogcselekménye, melynél fogva álügyletről váltót állított ki, vagy a váltót nagyobb összegről állította ki, mint a mennyit kölcsön adott, avagy a váltót későbben, de elöbbeni kelettel állította ki, mely utóbbi esetben már alperesnek kellett volna bizonyítani, hogy ezen cselekménynyel a hitelezők megkárosítva nem lettek, oda irányult, hogy alperest a többi hitelezők hátrányára jogtalan előnyben részesitse s ez által a többi hitelezőt megkárosítsa ; ez esetre tehát közadósnak a váltó kiállítása által létrejött jogcs^lekvényét s annak összes következményeit s igy a zálogjog bekebelezését is a csődtörvény 29. és 31. §-a értelmében a csődhitelezők irányában hatálytalannak kellett kimondani, de a zálogjogi bekebelezést illetőleg a dolog természetéből folyó csak azon korlátolással, hogy ezen intézkedés azon harmadik személyek jogait, kik a bekebelezett zálogjogra netán nyilvánkönyvi jogokat szereztek, nem érinti. De a zálogjogi bekebelezést a hitelezők irányában hatálytalannak kimondani csak azon esetre lehetett, ha alperes az esküt le nem teszi, az eskü letétele esetére pedig felperest kereseti kérelmének ezen részével el kellett utasítani, mert alperes azon ténye, minek a zálogjog-bekebelezés csak következménye volt, hogy közadós ellen a végrehajtást annak ingatlanára is elrendeltetni kérte, nem a közadós jogcselekvénye, a végrehajtást rendelő bíróság megkeresése folytán közadós közbenjötte nélkül teljesítendő zálogjogi bekebelezésnél nincs is oly birói eljárás, mint a milyennek a magyar kir. Curia számos esetben a végrehajtási eljárást kimondotta, mely a közadós jogcselekvényét helyettesítené, minélfogva a zálogjog-bekebelezés a csődtörvény 1. R. III. fejezete alapján önállólag meg nem támadható. (1887. márcz. 30. 36263/86. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbirósági ítéletnek megvál-