Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

87 , toztatása mellett a békés-gyulai kir. tszéknek 1884. évi 4994. sz. kielégítési végrehajtási végzése alapján a szentesi 10659. számú tjkönyvben C. 46. tétel alatt bekebelezett végrehajtási zálogjog a csődhitelezők irányában, mégis harmadik személyek netalán szerzett nyilvánkönyvi jogának sérelme nélkül, feltétlenül hatálytalannak mondatik ki, stb. Indokok : Helyesen fejtette ki a budapesti kir. itélő tábla indokolásában, hogy közadós L. Lipót az 1884. évi szept. i-én ingóságaira foganatosított kielégítési végrehajtás folytán fizetéseit megszüntetettnek tekintendő és hogy alperes, ha előbb nem, a végrehajtás foganatosítása által erről tudomást is szerzett; de épen azért nemcsak az ingóságokra foganatositott végrehajtást, hanem az ugyancsak 1884. évi szept. i-én 3434. sz. a. kelt végzéssel a közadós ingatlanaira foganatositott végrehajtási zálogjogi bekeblezést is a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett kimondani és erre nézve a másodbiróságnak Ítéletét megváltoztatni, még pedig annyival is inkább, mivel, ha már a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján a végrehajtási kényszer utján szerzett kielégítés, vagy biztosítás megtámadhatósága kimondatott* nem lehet az ingók és ingatlanokra foganatositott végrehajtás között különbséget tenni egyedül azon okból, mert ingóságokra a kielégítés vagy biztosítás bizonyos eljárással, az ingatlanokra pedig a végrehajtási végzés telekkönyvi bejegyzése által történik, nem pedig azért, mert a kir. Curia a másodbiróság által idézett határozataiban kimondván, hogy a csődtörvény 27. szakasza 2. pontjának nem lehet azon értelmet tulajdonítani, mintha az által a végrehajtási kényszer utján szerzett biztosítás vagy kielégítés megtámadhatósága ki volna zárva, az ellenkező nézet ellenében csak azt hozta fel, hogy ha a csődtörvény 27. §-ának 2. p. aként értelmeztetnék is, hogy csak a közadósnak jogcselekménye által nyert biztosítás vagy kielégítés támadható meg, még akkor sem lehetne a végrehajtás után nyert kielégítés, vagy végrehajtás megtámadása kizártnak tekinthető; mert valamint a végrehajtásilag lefoglalt követelés átruházásánál a végrehajtást szenvedett cselekményét a végrehajtási eljárás helyettesíti, ugy a végrehajtásilag nyert kielégítés- vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekménye a végrehajtási eljárás által