Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

75 3. Az imigy megítélt tulajdonjog felperes és alperes javára az érsekújvári 375. sz. tjkönyvben B. 1. 2. s 4. alatt és az érsekújvári 953. sz. tjkönyvben B. 3. 4. s 6. alatt foglalt bekebelezések törlése mellett akép lesz telekkönyvezendö, hogy felperes a 375. sz. tjkönyvi A. II. III. s IV. alatti ingatlanok kizárólagos tulajdonosául, alperes pedig a 375. sz. tjkönyvi A. I. és a 953. sz. tjkönyvi A. I. alatti ingatlanok kizárólagos tulajdonosául legyen kitüntetve harmadik személyek időközben netán szerzett jogainak sérelme nélkül. Indokok: A C. a. leltárban felvett ingatlanok örökhagyó ifj. T. János hagyatékául voltak az E. alatti osztályegyezség alapján megállapitandók az elsöbirósági ítélet indokainál fogva és mert jövendő örökség czimén is lehet javakat szerződésileg átruházni s átadni, a nélkül, hogy a szerződést halálesetre szóló öröklési szerződésnek vagy halálesetre szóló ajándékozásnak kellene szükségkép tekinteni. Az E. alatti, három tanú előtt kötött ügylet pedig az anyai javak tekintetében is oly átruházási s átadási szerződést képez, a melynél fogva ifj. T. János azonnal még életében szerzett jogot a C. a. leltározott ingatlanokra ugy hogy halálával azok saját örökösére szállottak. Az E. alatti szerződés tehát külkellékek szempontjából az 1876: XVI. tcz. 33. §-a alapján nem támadható meg. És azon szerződéssel szemben a K. a. ajándékozás, mely ifj. T. János végrendeleti örökösének, az alperesnek beleegyezése nélkül jött létre, nem birhat érvénynyel azokra az ingatlanokra nézve, melyek ifj. T. Jánosnak képeznék hagyatékát s a melyekről ő alperes javára végrendelkezett. Valamint bizonyos az is, hogy a perenkivüli eljárás folyamán ifj. T. János s alperes hozzájárulása nélkül keletkezett hagyatékátadási végzés és telekkönyvi bekebelezések nem szolgálhatnak akadályul arra, hogy a K. a, ajándékozás, a hagyatékátadási végzés és az ezek alapján eszközölt bekebelezések per utján érvénytelenittessenek s itéletileg érvényteleneknek mondassanak ki s mint ilyenek félretétessenek. Az örökhagyó szóbeli végrendeletét pedig, a melylyel a 417. sz. házában és 953. sz. tjkönyvi l/$ telkében nejét s az alperest nevezte örökösének, helyesen indokolva mondta ki érvényesnek az elsőbiróság. Nem hivatkozhatik felperes V. Pál végrendeleti tanúval szemben az 1876: XVI. tcz. 9. §-ára sem, mert