Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

74 az alperes V. Pál házastársának sem nem testvére, sem nem fel­menő vagy lemenő rokona, hanem testvére gyermeke. A 375. sz. tjkönyvi A. IV. a, l/s telekről az örökhagyó nem rendelkezvén, azt mint törvényes örökséget helyesen indokolva ítélte oda az elsőbiróság felperesnek és ezt alperes nem is nehezteli. De azon birtokban a magtalan alperest özvegyi jog sem illeti az 1840: VIII. tcz. 16. §-a értelmében, mert az örökhagyó mindazt, a mit tényleg birt, nejének hagyván tulajdonjoggal, özvegye illendő eltartásáról végrendeletileg kellőleg gondoskodott és alperes özvegy a birtokában volt vagyonnál többet nem követelhet. Az örökhagyó életben lévő atyjának id. T. Jánosnak köteles részé­ről itt szó sem lehet, mert az id. törv. szab. 7. §-a szerint vég­rendelettel szemben köteleles rész csak az oly javakból követel­hető, melyek végrendelet nem léte esetében törvényes örökség tárgyául szolgálnának. De az örökhagyó ifj. T. Jánosra anyai nagyszüleitől hárultak a hagyatékát képező javak és ezekben az id. törv. szab. 10. §-ához képest nem az apa id. T. János, hanem az örökhagyó anyai nagyszülei ága örökösödnék. Özv. Sz. Jánosné az elsőbirósági ítélet kelte előtt elhalálozván, az ő életfogy­tiglani lakási szolgalmi és haszonélvezeti jogáról intézkedni nem szükséges. Mindezeknélfogva az elsőbiróság ítélete az özv. Sz. Jánosné lakási szolgalmi és haszonélvezeti jogának mellőzésével helybenhagyandó volt. 29. Az elmetehetség oly mérvű megzavarodása, hogy a beszá­mítás a Btk. 76. §-a értelmében kizárassék, beállhat nem csak elmebetegség esetében, de oly lelki rázkódtatások által is, melyek a tettest megfosztják eljárásának szabad elhatározási képességétől. / ('887 évi október 25. 8242. sz. a.) A nagyváradi kir. tszék szándékos emberölés bűntettével vádolt V. András elleni bűnügyben itélt: 1886. évi november hó 3 - tói zárva lévő vádlott V. András a Btk. 306. §-ába ütköző s a 307. §. i-ső pontja szerint bünte­tendő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnös s három évi börtönre ítéltetik, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom