Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVIII. kötet (Budapest, 1887)

12 vonatkozólag már annál fogva is, mert ismeretlen, ily hatás gya­korlásának bebizonyítása teljes lehetetlenség. Még szembeötlőbb — mert merevebb — az ellenmondás az elsőfokú bíróság ítélete indokainak szószerinti tartalma és a megállapítottnak elismert tények, illetőleg tevékenységek törvény szerinti meghatározása között. Ezekből kétségtelen, hogy — az Íté­let indokainak szavai — «D. Sándor pedig tudván, hogy a korcsma­helyiségben csakis S. Mija van, bement, S. Miját egy ütéssel le­teritette, csakhamar ki- és őrtársaihoz sietett»; továbbá: «Miután pedig vádlottnő beismeréséből és a körülmények­ből folyólag tudta, vagy gyanította, hogy a biztató szavaira a korcsmába menő D. Sándor csakis a tett végrehajtása végett ment vissza a korcsmába, vádlottnő mégis minden indok nélkül egyedül, sárban, hidegben, sötétben az utczán maradt: kétség­telen, hogy ezt azért tette, hogy személyes jelenléte által a tet­test ne zavarja egyrészt, másrészt, hogy D. Sándor azon tudat­ban, s igy nyugodtan működhessék, hogy van kivül valaki, a kinek érdekében állt D.-t a tettenéréstől megoltalmazni.") Ezen szavakkal mindkét alsóbb fokú bíróság bizonyítottnak megállapított ténynek mondja ki : hogy D. Sándor csakis S. Mijá­nak megölése czéljából szakadt el őrtársaitól és ment vissza a korcsmába; továbbá, hogy egy ütéssel ő teritette le S. Miját; végre hogy az alatt S.-né csupán azért várt az utczán, hogy D. benn a korcsmában nyugodtan működhessék, és hogy a benn működő a tettenéréstől megoltalmaztassák. Ha azután mindezen történt dolgoknak eképen való birói megállapítása után ugyanazon bíróság azt mondja: «hogy azon egyén, a kinek gyilkos-cselekvősége oly tüzetesen meghatározta­tok ; a kinek a fentebbiekben részletesen körülirt tette az ő tettének kimondatott; a kinek ezen cselekedete ezen felül még alapját képezi egy másik személy bűnösségének megállapítására is: ezen egyén még sem tettese az egyenesen általa véghezvitt, az általa véghezvittnek itéletileg is megállapított és elfogadott tettnek: ezen egymás mellé állított két ténybeli megállapítás, minden jogi elemzés nélkül is, oly merev ellentétben áll egy­mással, hogy összeférhetlenségüket a kir. tszéknek azonnal észre­vennie kellett volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom