Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

6] zök és rendszabályok alkalmazása által kisebb vagy nagyobb könnyűséggel csakugyan el lett volna hárítható és bármi okból nem hárittatott el: ez esetben az oki összefüggés a tettes sértő cselekedete és a halál között meg lenne szakítva s a cselekedet végrehajtóját az ö cselekedetének mások által meg nem akadályozott következményéért nem terhelné a büntető felelősség. Ezen felfogás téves lévén, de általánosságánál fogva a Btk. számos leglényegesebb rendelkezésének nem helyes alkalmazását vonhatván maga után : föltétlenül helyre volt igazítandó s az «okozás» helyes fogalma, ennek a büntető törvénykezésben kiváló horderejénél fogva is meg volt állapítandó annál inkább : mert ezen kifejezések alatt nhalált okozott,» «megölt», «halál származott* stb. a Btk. szerint nem értetik a testre gyakorolt sértő behatásnak feltétlen halálos volta, az úgynevezett «letalitas absoluta», sem pedig a halálnak szükségszerű bekövetkezése az emberi test bármily erős szervezetének ellenére is, az úgynevezett «letalitas in abstracto» ; a halálokozás esete a Btk. értelmében fenforog az esetben is, ha a sértés csakis a test különös alkatánál, gyöngeségénél, valamelyik szerv vagy egyáltalán az egészségi állapotnak roncsolt voltánál fogva vált halálossá, vagyis a «letalitas relativa» esetében ; ugy szintén ha a halál orvosi segély, vagy valamely a sértésből származott közbenső alakulat megakadályozása, illetőleg eltávolítása által el lett volna hárítható, a «letalitas in concreto», és a segély nem használtatván vagy a használt szerek helytelenül és czélszerütlenül alkalmaztatván, a halál bekövetkezése nem akadályoztatott meg. Az eredmény ugyanis mindezen esetekben a sértés néikül nem következendvén be: kétségtelen, hogy a testi sértés képezte azon ható erőt, mely a test szervezetében előidézett változásnál és ennek fejleményénél fogva a halált eredményezte. A halál e szerint a testi sértésnek lévén eredménye, a sértés és a halál között a legszorosabb oki összefüggés létez, mely oki összefüggés, czélszerü intézkedések által talán megakadályoztathatott volna, mely esetben a végzetes eredmény elmaradt volna. De épen azért, mert a sértés és annak fejleménye közé nem nyúlt be akadályozó tevékenység vagy akadályozó véletlen s e szerint a megindított természeti erők szabad bontakozása és fejlődése más.