Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

i7 budapesti haltéren vádlott kosárral a karján egy nála fiatalabb nő társaságában panaszos M. Mihály haltartója előtt megjelent s miután a most emiitett fiatalabb nő M. Mihálynak segédkező özv. K. Józsefnétől egy forintért két kiló pontyot vásárolt s ezért egy 10 forintossal fizetett, nevezett özv. K. Józsefné a halat vádlott kosarába tette s vádlott társának a 10 forintosból 9 darab i frtost visszaadott. Megállapittatott továbbá az is, hogy vádlott ismeretlen társa átvévén az egy drb tízesből visszakapott 9 darab i frtost, a már megvett hal vételára felett másod izben is alkudni kezdett s végre is az általa adott tizest visszavevén, látszólag a 9 darab 1 frtost egy csomóban összegyűrve, özv. K. Józsefné kezébe adta s ez alkalommal vádlott kosarából a halat a haltartóba visszaöntötte ugyan, de midőn V. László figyelmeztetése folytán özv. K. Józsefné a visszakapott pénzcsomót megvizsgálta, reájött, hogy az általa adott 9 frt helyett csak 4 frtot kapott vissza, 5 frtot azonban vádlott társa, ki e közben vádlottal együtt futásnak eredt, magánál visszatartott. Vádlott tagadja ugyan, hogy az ismeretlen fiatal nővel levő azon öregebb nő, kinek kosárába a hal betétetett, ő lett volna, s azt állítja, hogy személyében tévedés forog fen s hogy ő az egész dologról mit sem tud, miután ő a mondott időben volt ugyan kosárral karján a halpiaczon, de csak egyedül és nem halvásárlási szándékkal; azonban vádlott ezen tagadása, szemben M. Mihály panaszosnak, valamint özv. K. Józsefnénak a személyazonosság tekintetében minden kétséget kizáró s hit alatt tett vallomásaival, valamint V. László tanúnak a vizsgálat folyamán n. 7. sz. alatt felvett vallomásával, tekintetbe vehető nem volt és ezért vádlottat, tekintettel arra, hogy ő a vele levő fiatalabb nőnek azon bűncselekményét, melylyel az a birtokában levő, azonban idegen tulajdont képező 5 frtot jogtalanul eltulajdonította, szándékosan előmozdította és illetőleg megkönnyítette, a Btk. 355. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétsége miatt a Btk. 69. §. 2. pontja alapján mint bűnsegédet bűnösnek kimondani kellett, stb. (1885. június 12. 21043. sz- a0 A budapesti kir. itélő tábla: Az első bíróság ítéletét az abban foglalt indokok alapján helybenhagyja. (1886. január 26. 62343. sz. a.) Döntvénytár, uj folyam. XVII. 2