Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

3'6 bizonyult, egyszersmind tudta, hogy az — férje — mely irányban fekszik, vagyis feje merre van és merre van lába ? De épen ezek folytán nem találtatott elfogadhatónak a kérdéses indok, mert mindannak a czélszerüségnek megfelelő véghezvitele mellett, a mit vádlottnö a bűntett elkövetésére véghezviendönek tartott, és feltett szándékával összhangzóan, czélirányosan véghez is vitt, egyedül azon egy ténynek a többiekkel ellentétes szempont alá foglalása által, hogy vádlottnö, — a ki minden egyebet tudott, látott, mindent czéljának megfelelően tett és végezett, egyedül férje fekvésének irányát nem tudta volna és egyedül a férje elleni ütések, vádlottnö ezen egyedüli vállalkozása tekintetében tett volna czéljával ellenkezőt : semmiféle adat által nem támogatott, az összes adatokkal ellenkező körülmény hozatnék be a tények kapcsolatába és ezen minden támasz nélkül álló önkényes feltevés tétetnék, a bizonyított tényekből vont logicai következtetések helyett, az Ítélet elhatározó alapjává : mindezek következtében a kir. tábla Ítéletét mellőzni és a minősítést illetőleg az első biróság ítéletét helybenhagyni kellett; különösen a büntetés kimérésére nézve a 92. §-nak alkalmazását azért kellett helybenhagyni, mert vádlottnö a cselekményt férjétől több órával, — a bűntett elkövetése előtt elszenvedett verés miatti keserűség befolyása alatt, egyébként is italtól felizgatott lelki állapotban s így habár nem is trögtŐn*, de mégis erős felindulás folytán követvén el, — ezen körülmény mint túlnyomóan enyhítő, — a Btk. utóbb hivatkozott alkalmazását törvényszerűen indokolja ugyan, minthogy azonban az I. fokú biróság Ítéletében megállapított büntetés a cselekménynek orozva történt elkövetésére való tekintetből felette enyhén kiszabottnak találtatott, vádlott fegyházbüntetése ez okból a jelen ítélet rendelkező része szerint felemelendő volt. 124. 1. A kereskedelmi törvény világosan intézkedvén arról, hogy a tüzkárbiztositási szerződés annak létrejötte után beállott valamely körülmény következtében mikor veszti hatályát, a szerződő felek nincsenek jogositva a törvényben foglaltakon kivül még más oly körülményeket szerző-