Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

3o8 görög-román egyházat akart-e létesíteni, hanem a fenforgó versengésre szorítkozva az volt, hogy vajon ö az uj templomot az adott 6000 tallérjával a görög compania számára, mint ezt a compania állította, vagy a mint ezt a polgár-görögök vitatták, a polgár-görögök számára akarta-e létesíteni ? Erre ö egész általánosságban azt felelte, hogy a templomot görög hitfeleinek (für die griechischen Religionsverwandten) vagyis a görög companistáknak és a polgár-görögöknek számára egyaránt akarta alapítani. Hogy pedig mennyire nem akart Panajot az oláhokkal közös egyházat, ezt megmondta ö később 1793., 1794- és 1795. években kelt 11 —14. sz. alatt beadványaiban s leveleiben akkor, midőn temploma görög nemzetiségi jellegét az oláh püspök, pap és lithurgia által veszélyezettnek látta. «Ezen kápolna építésében — mondá —- egyedül az vala czélom, hogy a görög atyámfiai által abban az Ur Istent tiszta görög nyelven imádhassák, légyen is ez tiszta görög templom*. Panajotnak a főalapitónak szándékára tehát a felperesek nem hivatkozhatnak. De nem hivatkozhatnak, ők a T. a. egyességre sem, a mely nem a románok és görögök, hanem a püspök jóváhagyása mellett a görög compánia s a polgár-görögök közt jött létre, s a melynek alapján megalakult 1788-ban az első egyházközség a görög compánia tagjaiból s a polgár-görögökből a románok nélkül. Azon egyezség az egyház administratióját, a papnak és a gondnokoknak választását a görögök közönségére bízza, nevezvén a közönséget «graecorum communitas»-nak s a románokról egy szóval sem emlékezvén. Azután a görög compania régi kápolnája bezáratott, papja a templomi felszerelvényekkel és ékességekkel átköltözött az uj egyházba és így lépett az uj egyház a compánia régi kápolnája helyébe, mint a hogy ezt az erdélyi országgyűlésnek 1792. évi nov. 2-án kelt, a jelen per folyamán 53. sz. a. felmutatott végzése is elismerte. Kitűnik mindezekből, hogy a brassói románok a peres egyház administratiójára és tulajdonára semmi részben sem nyertek jogot az alapitóktól. Megalakulván pedig az uj egyházközség, ennek beleegyezése nélkül ők az egyházban jogokat törvényesen nem szerezhettek. De hogy ők a kérdéses egyházra a görög egyházközségtől valamely jogot szereztek volna, nincs bizonyitva