Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

309 a további felmutatott okiratokkal, melyek nem is a brassói románok és görögök közt, hanem az egyház administratiója, nevezetesen a templom homlokzatára irt inscriptio, a gondnokok választása s megszámoltatása, továbbá papválasztás, egy román lelkész alkalmazása és a román szertartás megengedése vagy eltiltása kérdéseiben ismét csak a polgár-görögök s a görög compánia, majd meg a püspök s a görögök közt évtizedeken át folyt vitákra vonatkoznak. Az uj inscriptio épen a kizárólagos görög nemzetiségi jelleg mellett leghevesebben buzgólkodó görög compánia kérelmére rendeltetett el felsőbb helyről A. a. szerint 1792-ben, s annak éle csak a polgár-görögök ellen volt irányozva, kik az első fentebb közölt feliratban saját tulajdonjoguk kifejezését látták, de a templom görög nemzetiségi jellegén az uj felirat nem változtatott s nem változtathatott semmit. — Papot és curatorokat az egyházba választani csak a görögök voltak jogosítva az 1800. évi ápr. 3, és 24-én kelt és 31. sz. alatti cancelláriai udv. rendeletek szerint is és ha a Kk. alatti rendelet a görög compániába a 6. sz. a. kiváltságlevél 7. pontja ellenére tagokul felvett románoknak, tehát csak mint a compánia tagjainak, a múltra nézve elnézően és kivételesen választási jogot engedett is : ebből a felperesek most, midőn a görög compánia létezni már régen megszűnt, érvet annál kevésbbé meríthetnek, mert ugyanazon rendelet hivatkozva a 31. sz. a. rendeletre kimondta, hogy a companiába fel nem vett s a kiváltságlevél értelmében jövőre fel sem vehető románok választói joggal nem birnak; a 31. sz. alatt rendeletben pedig kimondatott, hogy a templom fentartása s administratiója az oláhok kizárásával egyedül a görög községet illeti. (Communitatem graecum cui soli, non autem Valachis, conservatio et administratio hujus templi competit.) Ez volt a görög egyházközségnek álláspontja s ennek jogosságát ismerték el az emiitett felsőbb rendeletek valamint elismerte azt korábban az erdélyi kir. kormányszék is, midőn 1792-ben kelt 15. sz. a. rendeletével szavazást kivánt az oláh pap megtartása vagy meg nem tartása fölött. Ezen szavazásban csak a görögök vettek részt és a nagy többség 16. sz. szerint az oláh pap megtartása ellen szavazott. Nem is tudott a román liturgia állandóságra vergődni,