Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

30i háznak és az ahhoz tartozó vagyonságnak törvény- és szabályszerű igazgatása és kezelése a mondott egyházközség törvényes képviseletét illeti. Minélfogva az összes egyházi és alapítványi vagyonság, a meiy jelenleg az 1881. évi február 14-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján s a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek ugyanazon hó 20-án 371. eln. sz. a. kelt rendelete folytán alakított bizottság által kezeltetik, a mondott görög egyházközség rendelkezése és kezelése alá bocsátandó. III. Felperesek tartoznak tűrni a felsö-szombathai 183., 428. és 443. sz. tjkönyveknek kiigazítását akkép, hogy azokban tulajdonosul a brassó-belvárosi sz. Háromságról czimzett görög nemzetiségű gör. keleti egyház tüntettessék ki. Indokok: A felperesek keresetének és alperesek viszonkeresetének eldöntése azon kérdés megoldásától függ, hogy vajon a brassóbelvárosi sz. Háromságról czimzett gör. keleti egyház tisztán görög nemzetiségi vagy vegyes görög-román egyházat képez-e ? Ezen kérdés megoldásánál pedig kell, hogy az alapítók szándéka legyen irányadó; és itt nagy fontossággal bir az, hogy kik, a görög-keleti vallásnak milyen nemzetiségű hivei alapították a peres egyházat. Mert a görög-keleti egyház sajátszerű jellemvonását képezte mindenütt és mindenkor az authokephalia és particularismus, mely a nemzetiségi eszmét törekszik érvényesíteni az egyház kormányzatában ugy mint a községi templomban, és a melynél fogva ugyanazon vallás hivei az egyházban nemzetiségük szerint egyesülnek egymással és válnak el egymástól. Innen van és volt egybekötve a keleti egyház híveinél a nemzetiség a vallással ugy, hogy a szerb, oláh és görög a maga templomát és papját szerb, oláh és görög templomnak mondja. Ezen az orthodox keleti egyház kebelében élő és élt nemzetiségi egyházi eszme érvényesült ujabban az 1868: IX. tczikkben is, mely törvénybe iktatta a szerb és román metropoliák különválását, a minek nyomán több, az előbb közös egyházban, a szerbek és románok egymástól külön váltak, és a nagyszebeni román metropolia fenhatósága immár nemcsak a Királyhágón tul, hanem az azon innen lakó románokra is ki van terjesztve; mig az előtt a karloviczi közös egyházfő a hivek nemzetiségét jelzőén szerb- és oláh patriarchának czimeztetett. Ezen nemzetiségek szerinti egyházi egyesülésre és elkülön-