Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

302 zésre való hajlam feltételezendő a görög-keleti vallás azon híveiről is, kik a kérdéses egyházat 1786-ban alapították, és ha áll az, a mit alperesek mondanak, hogy az alapítók nemzetiségükre nézve görögök voltak : vélelmezendő, hogy ők görög nemzetiségi jellegű egyházat akartak létesíteni. Vélelmezni kell ezt mindaddig, mig az ellenkező bebizonyítva nincs. Alapították pedig a peres egyházat az 1787-ben kelt R. a. specificatio s az 1788-ban kelt T. a. puncta Complanationis szerint heten: P. H. Nika, Gy. Enstadtyi, C. (K.) Dsanly, D. Dima, N. Stefán, E. Kalfovits és Ch. Michael. A hat elsőnek görög nemzetisége nem kétséges s csak az utolsóra, Ch. Michaelre nézve vitatják a felperesek, hogy ő nem görög, hanem oláh nemzetiségű volt. De a nevezett Chr. Michael magát a többi alapitókkal együtt mindenütt, jelesen az 1785-ben kelt G. a. szerződésben s a T. a. okiratban is görög kereskedőnek, civis graecusnak vallotta; tagja volt korábban az 1777-ben kelt 7. sz. a. tabella szerint a görög compániának ; és a görögök közé számította őt az oláhok buzgó pártfogója Adámovits püspök is az Eee. alatti kormányszéki felterjesztés alapjául szolgált Frohnius-féle 1705-iki investigatio folyamán (vizsgálati jelentés Q. iv). De ha a Bbb. a. okirat kétségtelen bizonyítékul fogadtatnék is el arra nézve, hogy Ch. Michaelben nem volt görög vér: az a 400 frt, a mivel ő az egyház alapításához járult, a többi hat kétségtelenül görög alapító 13,440 frtjával szemben elenyésző csekélységnek mondható. És végre az bizonyos, hogy ő a templom alapításakor ugyanazon szellemben buzgólkodott, mint a többi alapító és ezek közt különösen a legbőkezűbb: Panajot Hadzsi Nika; méltán mondhatta tehát az 1796. szept. 30-án Ee. kelt kir. leirat: «cum templum Graecorum Coronensium ipsorum Grsecorum sumptibus erectum sit.» Görög nemzetiségű, magukat nyíltan görögnek való férfiak alapították tehát a peres egyházat vélelmezhetőleg oly czélzattal, hogy tisztán görög nemzetiségű egyház legyen. Támogatják e vélelmet az alapítás helye és körülményei is. Volt tudniillik akkoriban, az alapitókon kívül még számos görög család letelepedve Brassóban, a hova a török birodalomból is folytonosan ellátogattak a görög kereskedők. Volt ott egy erdélyi fejedelmek és magyar királyok privilégiumával ellátott