Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

>7 további hivatással bir, hogy a fizetés megtörténtét, tehát első esetben a váltóból folyó jogok létezését, a második (vagyis a jelen esetben) a kötelezettség megszűnését bizonyítsa. Mindkét nemű esetben létezik csalási elem és pedig a ravasz fondorlat ugyanazon alakja. Hamis okmányokkal tévedésbe ejtetik a sértett fél az iránt, hogy az adás vagy teljesítés jogszerű feltételei léteznek. Ámde azért egyik eset sem csalás. Az érték «kicsalása» csak közbeeső mozzanat; a büntetendő cselekmény itt még nincs befejezve; — a kicsaláson tul még léteznek criminalistikai mozzanatok. A voltaképeni jogsértés még azontúl fekszik s abban áll, hogy a sértett fél az «adást» vagy teljesítést igazoló okmányokba vetett bizalmában csalódott, mivel ezek hamisaknak bizonyultak. A «csalási elem» a hamis okmány készítése és használatának büntetendő cselekményébe olvad. Az okmány hamis minősége tehát az, mely végeredményben a jogsértést s a károsodást előidézi. Sőt a csalási elem, mint önálló bűntény nem is lenne megállapítható. A sértett fél lát egy aláírást, semmi egyebet, és bízik benne. Sértett fél tehát az okmány-, illetőleg a személybe vetett subjectiv bizalma folytán tévedett. E bizalomból elhitte neki az egyszerű hazugságot. E mozzanat nem bir a ravasz fondorlat azon jellegével, melyet a 379. §. megkövetel. Subjectiv indokon alapuló tévedés nem állapítja meg a csalást. Ez indokokból kellett vádlott jelzett három cselekményét magánokirathamisitásnak minősiteni. A magánokirat jogsértő használatának sok változata van. A typicus eset kétségkívül az, midőn valaki saját jogalkotó vagy jogmegszüntetö tényének bizonyítására használja az általa készített hamis magánokiratot. Valaki hamis adásvételi szerződést készit, mely szerint ö maga vett valamit; hamis nyugtát, mely szerint ő maga fizetett. De a törvény alá subsummálhatók azon esetek is, midőn az okirat a jog létezésének vagy a kötelezettség megszűnésének bizonyítására akként használtatik, hogy a tettes az okirat felmutatása mellett meggyőzi a sértett felet arról, hogy a jog létesülésének vagy a kötelezettség megszűnésének feltételei a neki felmutatott okiratban foglaltatnak.