Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

34i (1886 febr. 22. 1182. sz. a.) A soproni tszék hamis eskü miatt panaszolt Sch. Pálné ügyében a fejlentést mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant visszautasította ; mert a panaszolt hamis eskü legyőzésére megnevezett tanuk — t. i. panaszlónő gyermekei — alkalmas kifogástalan tanukul el nem fogadhatók. A kir. tábla köv. végzett: «Minthogy a panaszfeljelentés tartalma szerint panaszló azzal vádolja a feljelentettet, hogy ez utóbbi az ellene lefolyt polgári perben hamis föesküt tett; '•minthogy e fejlentés csak azért, mert panaszló az állításának bizonyítására gyermekeire, tehát nem érdektelen tanukra hivatkozott, hivatalból vissza nem utasitható, hanem a polg. periratok beszerzése mellett, a felek kihallgatásával az eljárás megindítandó : «ugyanazért a tszék végzése megváltoztatandó s az eljárás megindítása elrendelendő volt.» 230. A testi sértésekre nézve háromféle minősítést tartalmazó 301. §. alkalmazást nem nyerhet, ha a testi sértések begyógyulhatásának időtartama az orvos által csak hozzávetőleg s nem határozottan lett kijelölve. A huszti jbiróság : T. Ferencz súlyos testi sértés vétségében a 301. §-a alapján véskesnek nyilvánittatik, másik vádlott azonban felmentetik. A kir. tábla 1886 febr. 23-án kelt 514. végzésével a jbirósági ítéletet feloldotta köv. indokokból : «Ahhoz, hogy testi sértés esetében s a vádbeli cselekmény a Btk. 301. §-ában meghatározott háromféle külön minőség közül, melyek szerint minősítendő, mulhatlanul megkívántatik határozottan kideríteni azt az időtartamot, melyet a sértések gyógyulása igénybe vett. «A fenforgó esetben ez az időtartam az orvosi látleletre alapított eredmény által teljes határozottsággal nincsen megalapítva, minthogy a vizsgáló orvos az első megszemlélés után a gyógyulás időtartamát csak hozzávetőleg, tehát nem minden kétséget kizáró bizonyossággal 8—10 napban jeleli meg.