Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)
278 nak vélelmeztetnek és az ellenkezőnek vagyis annak bizonyítása, hogy a szerződés való, a másik szerződő felet terheli. Helyesen mondotta ki a bpesti kir. itélő tábla, hogy jelen perben az képezi a döntő kérdést, miszerint a nagyürögdi 84., 90., illetőleg 169. sz. tjkvben P. János nevén állott ingatlanságok P. György utáni ági vagyont képeznek-e, vagy nem ? Mert ha ági vagyont képeznek, akkor P. Jánosnak leszármazók és végrendelet nélkül elhalta folytán az örökösödés ezen vagyonokra nézve az ideiglenes trvkezési szabályok 10. §-a szerint alperest, mint az örökhagyónak a közös atyától származott testvérét illette meg, és ez esetben vagyonbukott az által, hogy alperesnek öröklési jogát a kérdéses vagyonokra nézve elismerte, örökségről hitelezői hátrányára le nem mondott; ha ellenben a kérdéses ingatlanok P. Györgyről P. Jánosra háramlott ági vagyont nem képeznek, akkor azokra nézve a fenébb idézett törvény szerint az öröklés az életben lévő anyát is megilletvén, vagyonbukott alperes öröklési jogának elismerése által hitelező hátrányára saját öröklési jogáról mondott le. Helyesen fejtette ki a bpesti kir. itélő tábla azt is, hogy a kérdéses ingatlanok P. Györgyről P. Jánosra háramlott ági vagyont nem képeznek ; a másodbiróság által ez iránt felhozottakat támogatja még az is, hogy P. Györgynek hagyatéka az illetékes bíróság által nejének vagyonbukottnak átadatván, az ellenirathoz 1. sz. alatt csatolt jegyzőkönyv nem a hagyatéki bíróság által a hagyatéki eljárás kiegészítéséül, vagy helyreigazításául, hanem csak mint a kiskorúaknak vagyonilag az anya által biztosítását czélzó az árvaszéknél vétetett fel. A másodbiróságnak ítéletét tehát ezen, valamint az abban felhozott helyes alapokon nyugvó egyéb okoknál fogva helyben kellett hagyni. "5. Ha a feljelentő nem mutatja ki sértett fél minőségét, nincs joga felebbezni. — Pénzbirság kiszabása a bíróság tekintélyét sértő kifejezések miatt. (1887 jan. 12. 5633. sz. a.) A pestvidéki kir. tszék: Ezen (Cs. Zsigmond által Sch. Ferencz ellen beadott) feljelentés mint a bűnvádi eljárásra nem alkalmas félretétetni rendeltetik.