Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

277 szerint a B. alatti egyezségtől elállott. De ezenfelül, ha a felperesnek megkínált föesküvel azon körülményt is akarta volna bizonyítani, hogy a B. alatti egyezségnek megfelelő megállapodás egész terjedelmében az 1879. évi augusztus hóban kötött vételi szerződés alkalmával létrejött; e részben az eskü általi bizonyitás az 1868: LIV. tcz. 234., 225. és 235. §-ai rendelkezésére való tekintettel már azért sem rendeltethetnék el, mert Zs. Miklós és Cs. Andor tanuknak vallomása szerint a szerződő felek közt még a B. alatti egyezség megkötése idejében attól eltérő alkudozások, sőt attól eltérő megállapodás oly kikötéssel jött létre, hogy az külön fog irásba foglaltatni, mely megállapodás érvényét az előbb nevezett tanuk vallomása szerint alperes utólag is elismerte, továbbá, mert alperes nem is hozott fel indokot arra nézve, vajon az általa vitatott megállapodásnak a vételi szerződésbe való felvétele mely okból mellőztetett. Ide járul egyébként az is, hogy az alperes által nyújtott bizonyitékok alapján különben sem állapitható meg perrendszerüen, hogy a néhai P. György után maradt vagyon a terhek, nejének örökrésze, s az utóbbi közszerzeményi felerészének levonása után az alperesnek jutott 8000 frtot meghaladta volna. Mindezeknél fogva alperes részéről nem bizonyittatván, hogy azon vagyon, mely a megtámadott egyezséggel visszteher nélkül reá ruháztatott, a csődnyitást megelőzött 15 napnál régebb időben is jogszerűen megillette volna, sőt az ürögdi 154. sz. tjkvi ingatlan felére nézve szerződési jogától önként elállván, a megtámadott egyezség és következményei érvényteleneknek nyilvánitandók, s az ennek megfelelően hozott elsőbirósági ítéletet arra való tekintettel helybenhagyni kellett, hogy a hagyatéki eljárás során hozott bírói határozatok az azok alapján szolgált egyezség érvényességének elbírálását nem akadályozhatják. (1886 január 19-én 14912. sz. a.) A m. kir. Curia következő ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő táblának Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az 1840: XXII. tcz. 32. §-ának helyes értelme csak az lehet, hogy mindazon terhes szerződések, melyeket a bukott csőd elrendelését közvetlenül megelőzött 15 nap alatt házastársával, vagy olyanokkal, kik vele harmadíziglen vérségi vagy sógorsági összeköttetésben vannak, bármikép kötött, valótlanok-