Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

állás világlik ki. Néhai P. György 1873. évi július 8-án halt el. özvegye a jelenleg vagyonbukott Sz. Mária, két gyermeke pedig P. János és alperes volt. Nevezett örökhagyónak hagyatéka a nagyváradi kir. törvényszéknek 1874.. évi május 6-án 7957. sz. a. kelt végzésével, gyámhatósági jóváhagyás mellett az özvegynek adatott át a terhek viselésének kötelezettsége mellett, mert ezek a kimutatott hagyatéki vagyont meghaladták. Az akkor 18 éves P. János feljelentésére, mely szerint özv. édes anyja 30,000 frtot meghaladó hagyatéki vagyont eltitkolt volna, a gyámhatóság a büntető bíróságot a bünvizsgálatnak az özvegy ellen leendő elrendelése iránt kereste meg, mire az özvegy 1874. évi 2905 számú beadványában, annak beismerésével, hogy nem minden hagyatéki vagyon lett általa bejelentve, abbeli készségét jelentette ki, hogy a valódi hagyatéki vagyon értékén felül is gyermekei részére bizonyos vagyont biztosítson. Az ennek folytán folytatott eljárás következtében 1874. évi szept. 30-án felvett jegyzőkönyv értelmében az özvegy kijelentette, miszerint oly czélból, hogy gyermekeinek jövőjét biztosítsa, a férjének halála után saját vagyonából 17000 frt vételárban megvett és a nagyürögdi 84. és 90. számú tjkben foglalt ingatlanoknak felét fia P. János nevére irattá, jelenlegi alperes részére pedig nagykorúságának elértekor,.vagy férjhez menetele alkalmával kifizetendő 5000 frtot, s azon esetre, ha fia időközben elhalna, további 3000 frtot köt le, ugy, hogy P. János időközbeni elhalálozása esetére alperesnek 8000 frt kifizetendő. Ezen ajánlatot, melyet az özvegy előbbi beadványában tett beismerésével szemben, azon kijelentéssel tett, hogy férje után tiszta cselekvő vagyon nem maradt, a gyámhatóság jóváhagyta; ennek folytán a fenebbi ingatlanok felére P. Jánosnak tulajdonjoga jegyeztetett, az özvegynek jutott másik felére pedig 8000 forint erejéig a zálogjog alperes javára bekebeleztetett. A fenebbiek megtörténte után P. János 1874. évi október 4-én végrendelet és leszármazók hátrahagyása nélkül elhalt. Az utóbbinak hagyatéka tárgyaltatván, az özvegy édes anya és az akkor még kiskorú alperes képviseletében megjelent tiszti ügyész azon egyezséget tervezték, hogy az örökhagyóra irott ingatlan az özvegy édes anya tulajdonául elismertessék, sőt a fenebbiek szerint P. János elhalálozása esetére biztosított 3000 frttal szemben 1549 frt 43 kr. teher fogad-