Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)
239 ítélet után nincs sem helye sem szüksége. Azon ítélet alapján kérelmezhetik a felek megítélt jogaiknak bekebelezését az illető telekkönyvi hatóságnál; és a mi a zárlatot s a zár alá vett ingatlanok tényleges átadását illeti; az itélet alapján kérelmezhetik a felek a zárlat feloldását azon bíróságnál, mely azt elrendelte. IOO. A Btk. 258. §-ának azon kifejezése «a ki valakiről" : csakis személyre vonatkozhatik, s minthogy a törvény a physicai és juristicai személy között különbséget nem tesz, ebből önkényt következik, hogy a rágalmazás testületek ellen is elkövethető, mert a jogi személy ellen elkövetett rágalmazás tulajdonkép azon physicai személyeket sérti, a kikből a juristicai személy képeztetik ; hogy a rágalmazás testületek ellen is elkövethető, a Btk. 262., 270. és 271. §-ának a hatóságok és bíróságok ellen elkövetett rágalmazás megbüntetése iránti intézkedéséből kétségtelenül kitűnik. A sérelmes pont a magánvádló kereshetőségi jogára vonat kozván, mint ilyen az esküdtszéki határozat meghozatala után semmiségi okul nem érvényesíthető. (1886 nov. 4. 8191. sz. a.) A m. kir. Curia (A budapesti kir. tszék mint esküdtszéki sajtóbiróság előtt az illoki járási részvénytakarékpénztár által sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt vádolt (és elitélt) dr. Pavlovits István elleni sajtóvétségi ügyben): Tekintve, hogy a Btk. 258 §-ának azon kifejezése «a ki valakiről" : csakis személyre vonatkozhatik s minthogy a törvény a physicai és juristicai személv között különbséget nem tesz, ebből önként következik, hogy a rágalmazás testületek ellen is elkövethető, mert a jogi személy ellen elkövetett rágalmazás tulajdonkép azon physicai személyeket sérti, a kikből a juristicai személy képeztetik, de hogy a rágalmazás testületek ellen is elkövethető, a Btk. 262., 270. és 271. §-ának a hatóságok és bíróságok ellen elkövetett rágalmazás megbüntetése iránti intézkedéséből kétségtelenül kitűnik, és igy a vádlott semmiségi panaszában felhozott azon körülmény, hogy testületek ellen a rágalmazás elkövethető nem lenne és ebből