Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

20.3 felperes ezen itélet alapján és annak jogerőre emelkedése után a bolmányi 7. sz. tjkben örökhagyó A. szül. Sz. Mária nevére irt ingatlanok tulajdonjogát nevére bekebeleztethesse, stb. Indokok : A hagyatéki iratok közt levő halálesetfelvételi okmányból, valamint a hagyaték tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvből és felek kölcsönös beismeréséből kitűnik, hogy 1862. évi május 18-án fel- és lemenők hátrahagyása nélkül elhalt A. szül. Sz. Mária hagyatékában a törvény szerint való öröklésre örökhagyónak négy testvére, illetve ezek leszármazói lennének hivatva, és kitűnik az is, hogy a mennyiben a hagyaték tárgyalása alkalmával az öröklésre hivatottak mindannyian felperes kivételével alperes javára lemondtak, a törvényes öröklés rendje szerint az öröklés r/4 részében felperest, mint az egyik törzs egyedüli képviselőjét, 3/4 részben pedig alperest saját és örököstársai jogán illeti meg. Felperesnek a törvényes öröklésre alapított megfelelő kereseti kérelme ellenében alperes azzal védekezik ugyan, hogy örökhagyó vagyonára írásbeli végrendeletben és pedig az ö javára intézkedett, azonban ezen végrendeletet, mert az elveszett, fel nem mutatta, hanem létezését ás tartalmát tanukkal és esküvel kívánta bizonyítani. Eltekintve azonban attól, hogy a tanuk vallomása szerint kétségtelenül létezett végrendelet tartalma felperes tagadása ellenében nem igazoltatott, mert a végrendelettételnél a kihallgatott tanuk közül egyedül T. János volt jelen, N. Jakab pedig a község ládájában elhelyezett végrendeletet látta és olvasta ugyan, de annak alkotásánál jelen nem volt, S. Taczónak van ugyan tudomása róla, hogy örökhagyó házát alperesnek hagyta, de ezt csak hallotta, P. Antal pedig csak a lepecsételt borítékot látta, alperesnek végrendeletre alapított kifogása figyelembe nem jöhet, mert magának az írásbeli végrendeletnek hiányában örökhagyó végakaratát megállapítani és öröklést végrendelet alapján szabályozni nem lehet, még pedig annál kevésbbé, mivel alperes részéről az sem bizonyittatott, hogy a kérdésben forgó végrendelet még örökhagyó halála után létezett. Ilyen körülmények között örökhagyó hagyatékában nem a végrendelet, de a törvény alapján való örökösödésnek lévén helye, felperes keresetének helyt adni kellett, stb. (1886. márcz. 18. 38119. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete meg-