Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

204 változtaitatik és az első bíróság ítélete hagyatik helyben, indokaiból és annyival inkább : mert alperes a hagyatéki tárgyalás alkalmával is vitatta végrendeleti örökösödési jogát és a végrendelet tételénél jelen volt T. János tanúvallomását birói meggyőződést keltő módon támogatja. a) N. Jakab és S. Taczó tanuk vallomása, kik az örökhagyó végrendeletét a község ládájában látták, olvasták s tartalmáról meggyőződést szereztek ; b) D. Antal tanú vallomása, ki az örökhagyónak községi pecséttel lezárt végrendeletét szintén látta ; c) T. tanúnak 3 7. a kérdő pontok 2. aj-ra. adott igenlő felelete, mely szerint az örökhagyó a kérdéses végrendeletet hátrahagyta, vagyis hogy ama végrendelete halála után is létezett; d) azon körülmény, hogy a többi oldalági törvényes örökösök alperes javára lemondtak minden öröklési igény érvényesítéséről s ebből a fenforgó viszonyok közt következtetni kell, hogy ők is tudomással bírtak a végrendelet létezéséről és annak az alperes javára szóló tartalmáról s végre ej az a tény, hogy felperes 19 évig hallgatott öröklési igényével és alperest a hagyaték kizárólagos birtokában tűrte; arra pedig, hogy a végrendelet hátrahagyásáról és alperesnek örökössé lett kinevezéséről nincs tudomása, a viszonválaszilag kinált főesküt el nem fogadta, stb. 85. Ha válóperben a tárgyalásra egyik fél sem jelent meg és az iratok irattárba tétetni rendeltettek, felveheti-e felperes az ügyet kérvényileg, vagy tartozik-e uj keresetet benyújtani és kell-e uj békéltetési bizonyítványt becsatolnia ? (1886. decz. 1. 6050. sz. a.) A nagyváiadi kir. tszék: A G. István és K. Sára közt Nagy Szalontán 1877. márczius 21-én a ref. vallás hitelvei szerint kötött házasság felbontatik s feleknek az uj házasságra lépés megengedtetik, stb. (1885. évi november 9. 538. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. törvényszék ítélete hivatalból megsemmisíttetik, stb.