Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

tói nak kihallgatását tehát, mint sikerre nem vezetőt, mellőzni kellett. Ennélfogva, minthogy alperes a nem kifogásoltnak tekintett árut a keresk. törvény fenthivatkozott 345. §-a szerint átvenni s annak vételárát az A. alatti számla szerint, mely ellen fel nem szólalt, 1884. jan. 25-én kifizetni tartozott volna, alperest az A. alatti számlában felsorolt árukra vonatkozó közraktári jegy átvétele mellett a követelt tőke és járulékai megfizetésére kötelezni kellett. (1885 decz. 4. 50936. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kereskedelmi törvény 335. § ából kitűnik, hogy azon fél, ki a dolog természete, vagy megállapodás szerint a szerződést a maga részéről előbb tartozik teljesíteni, a másik féltől a szerződés teljesítését csak akkor követelheti, ha szerződési kötelezettségének maga részéről már eleget tett. De azon eladó, ki a felek megállapodása szerint az árut a vételár fizetése előtt köteles elküldeni, ha az árut a vevő részére elküldötte ugyan, de miután vevő ennek átvételét megtagadta, az áru felől oly módon rendelkezett, hogy ha a vevő a szerződést a maga részéről teljesítené és a vételárt kifizetné is, nem jöhetne azon helyzetbe, hogy a vételár ellenértékét, az árut, átvehesse, a szerződés teljesítése után véghezvitt ezen cselekménye következtében olyannak tekintendő, mint a ki a szerződést nem is teljesítette volna, s így ezen eladó a keresk. törvény 335. §-a értelmében a szerződés teljesítését nem követelheti. Miből következik, hogy a szerződés teljesítését követelő eladó már a perben köteles kimutatni, hogy a vevő, ha a vételár kifizetésére kötelezett lesz, a vételár ellenértékét, az árut, akadálytalanul megkaphatja. Ezek szerint fölperes, ki a szerződést a maga részéről előbb köteles teljesíteni, a ki azonban beismeri, hogy az árut a vasúttól elvitette, s állítólag a közraktárban elhelyezte, a felől tehát beismerése szerint rendelkezett, a szerződés teljesítését, a vételár megfizetését csak akkor követelhetné, ha alperes tagadásával szemben a közraktári jegyet oly helyen, hogy alperes erre észrevételeit megtehesse, a perhez csatolta, és ezzel már a jelen perben kimutatta volna, hogy azon esetben, ha alperes a vételár megfizetésére kötelezett lesz, a kereseti árut át is veheti, mert azon kérdést, hogy felperes ugyancsak a kereseti