Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

i85 Ezen előre bocsátott tényállás mellett is felpereseket keresetükkel elutasítani kellett azért: mert felperesek alperes irányában nem tekinthetők oly harmadik személyeknek, kik ellen a telekkönyvi állapot ellenében a birtoklás joga alperes mint telekkönyvön kivül álló fél részére megállapítható nem lenne és pedig annál is inkább, mert alperes jogát az I. r. felperes és II. és III. r. felperesek jogelődjével kötött osztályos egyességre, tehát felperesek azon saját illetőleg jogelődjük tényére alapítja, hogy neki ezen osztályegyezség szerint a néhai G. János után maradt egész házhelyből az osztozó testvéreknek részben pénzben történt kielégítése után egy fél úrbéri házhely jutott s hogy ő tettleg csak annyit bir, sőt még kevesebbet annál, mint a mennyi az ő birtokjutaléka után kihasittatott; mert ezen védelem valódisága ugy a szakértői szemle, mint az annak alapjául szolgáló gyömröi tagositási munkálatokra vonatkozó telekkönyv 26. tétele alatti bevezetés által bizonyítva van ; mert e szerint a térképen 9. számmal megjelölt luczernás G. András János és Istvánt közösen illető járandóságképen osztatott ki, hogy pedig a még 1856. évben végrehajtott kiosztás idejétől fogva az alperes ezen luczernásból egy harmad részt tettleg is folytonosan élvez, az felperesek által is beismertetett; mert végül felperesek az 1861. évi május 26-án kötött s viszonválaszhoz 4. sz. a. csatolt egyezséglevél valódiságát tagadásba nem vették, e szerint pedig I. r. felperes.és II. és III. r, felperesek jogelőde magukat osztályrészükre nézve teljesen kielégitetteknek nyilvánították; nem lehetnek tehát felperesek jogosítva ezen egyezséget megelőzőleg foganatba ment birtoklást megszüntetni, stb. 78. Kereskedelmi vétel. — Adalék a keresk. törvény 335., 345., 346. és 354. §-ához. I. (1886 jun. 2. 340. sz. a.) A budapesti kir. tszék: Alperes Frommer A. Hermann czég tartozik felperesnek 4400 frank tőkét, ennek 1884. január