Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

175 gyanuoknak azon körülmény forog fen, hogy a lopásból származó lyukasztó saját tartályában találtatott meg, ennélfogva, habár a vizsgálati adatok szerint megczáfoltatik is vádlott azon állítása, hogy a birtokában találtatott lyukasztó U. Jánosé lenne, de mert a fenforgó jogos gyanuok ezen vádbeli cselekmény megállapítására jogszerű és teljes bizonyítékot nem képez, vádlott a neki tulajdonított ezen lopási cselekmény vádja alól a bpts 287. §-a értelmében felmentendő volt. Ellenben miután tagadásával szemben a Sch. Vilmos kárára elkövetett lopást illetőleg felmerült, hogy a lopott tárgy (hegedű) birtokában megtaláltatott s annak szerzésmódját bizonyítani nem tudja, sőt e részben felhozott azon állítása, hogy egy ismeretlen egyéntől vásárolta, s rögtön Szászfenesen el is adta, koholmánynak tűnik fel, miután sem foglalkozása, sem vagyoni viszonyai az ilyen vásárt nem valószínűsítik; ehez járul, hogy a hegedűt, habár csak zálogba tette volt M. Jánoshoz, a zálogösszeg fejében (2 frt) kevés toldás t. i. 50 kr. fizetés mellett véglegesen átadta, pedig miként káros vallomásából kitűnik, az sokkal nagyobb értéket képviselt s vádlott oly egyén, kiről ezen tény elkövetése jogosan feltehető. A K. Lajos kárára elkövetett lopást illetőleg tagadó vádlottal szemben vizsgálati adatok szerint előfordul azon körülmény, hogy a lopott tárgy birtokában találtatott, melynek szerzésmódját nem csak nem képes igazolni, hanem e részben felhozott azon állítása, hogy egy ismeretlen czigánytól cserélte, valószínűsítve van, a mennyiben K. Lajos és K. Károly vallomásai folytán nagyon valószínű, hogy vádlott a hegedű birtokába ugy jutott, hogy a káros háziasszonyának 5 — 6 éves fiát megtévesztette és azon ürügy alatt, hogy megbízás folytán a hegedűt tulajdonosának vinni akarja, attól ez uton a hegedűt birtokába vette. Mindezen lopásokat illetőleg végre fent forognak azon körülmények, hogy vádlott viszonyait illetőleg aránytalanul értékes több tárgy birtokában találtatott, melyek szerzésmódját egyátalában egyetlen esetben sem tudja igazolni, hanem azok mindegyikére egyforma valószínűtlen mentséget ad elő, vádlott ellen a bpr. 138. §-ban irt gyanuokokhoz hasonló közelebbi gyanuokokat állapit meg. Végül vádlott tagadásával szemben az ismeretlen károsok