Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)
83 földhitelintézete alperes elleni, 500 forint és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes köteles a felperesnek a kereseti összegből 150 frtot megfizetni. Ellenben a fenti összeget meghaladó kereseti követelésével felperes elutasittatik, stb. Indokok: 1. A 6 V. alatt alperes által beperesitett alapszabályok 76. §-a szerint, a jelzálogul lekötött földbirtok tartozékát képező épületére kapott kárpótlást az adós az épület helyreállítására köteles fordítani s ha az adós ezt az épület helyreállítására nem fordította, alperes a 69. §. értelmében jogosítva van a kölcsön visszafizetését követelni. Az alapszabályok eme §-aiból már önként következik, hogy a kapott kárpótlás az adóst illeti, melyen ez az épületet helyreállítani köteles ; alperes tehát ezt visszatartani azon alapon, hogy az a biztosítási bárczát helyettesíti, mely pedig a V. alatti szerződés szerint zálogul szolgált, nincs jogosítva s ennélfogva alperes az általa visszatartott kárpótlási összeget felperesnek megfizetni köteles. Az alperes által adósai irányában a kárpótlási összegnek visszatartására nézve állítólag követett, de az alapszabályokban nem gyökerező azon gyakorlat, hogy a kárpótlási összeg részletenkint a helyreállítás arányához képest s ennek igazolása esetén adatik ki, az ebbe bele nem egyező felperesre nézve nem bir kötelező erővel s így az ezen gyakorlat bizonyítására ajánlott főeskü általi bizonyítás czélra nem vezető, el nem rendeltethetett. 2. Ellenben felperest a megítélt összeget meghaladó kereseti követelésével s illetve kártérítési igényével el kellett utasítani ; mert felperes a kárpótlási összeg egy részének visszatartása folytán nem volt akadályozva abban, hogy a helyreállítást megkezdhesse és illetve eszközöltesse s mert felperes saját előadásából és az általa L. alatt csatolt szerződésből kitűnik, hogy a helyreállítást meg is kezdette, abba már a visszatartott 150 forintot meghaladó összeget (365 forintot) fordított be, s a helyreállításra még 300 frt lenne szükséges, miből következik, hogy egyedül a visszatartott 150 frttal az épület helyreállítható nem volna, s igy ennek visszatartása nem szolgálhat alapul arra, hogy felperes az épület helyre nem állíthatása czimén kártérítési igénynyel léphessen fel az alperes ellen, stb. (1885 aug. 26. 28825. sz. a.) 6*